A legfrissebb, 2008. utolsó negyedévének folyamatait feldolgozó felmérés szerint a kintlévőségek, azaz a határidőn túli, eddig be nem érkezett bevételek terén továbbra sem rózsás a helyzet. A megkérdezettek 55 százalékának nőtt a kintlévőség-állománya, ugyanakkor ez kisebb arány, mint a harmadik negyedévben mért 66 százalékos emelkedés. Ez persze önmagában még kevés ahhoz, hogy kijelentsük: pislákol a fény az alagút végén. Azonban a változás mögötti okokat firtató kérdéskörben már felfedezhető a kintlévőségek tudatos kezelésének motívuma. Azon megkérdezettek, akik kintlévőségeik arányának csökkenéséről számoltak be, szinte kizárólag az erre a területre való erősebb fókuszálásnak tulajdonítják a sikereket. A jobb odafigyelés, az újonnan bevezetett behajtási stratégiák vagy a dedikált munkaerő alkalmazása állhat a javulás mögött. „A Best Capitalt is több cég kereste meg az elmúlt negyedévben, mint korábban fél év alatt, és már ebből is látszik, hogy a cégvezetők fel akarnak készülni a válság kezelésére. Ennek egyik kézenfekvő megoldása a kintlévőségek beszedése” – fogalmazott Vörös Szilvia ügyvezető.
A felmérésből kiderül, hogy a veszélyhelyzet azonnali akciókra és azonnali cselekvésre késztette a vállalatok vezetőit. A válságról szóló első hírek egyfajta riadófújásként hatottak a cégekre, és az eddig „nem akarok vele foglalkozni” hozzáállással kezelt kintlévőségekből „azonnal kezelni kell” ügyek lettek. Javulásként értékelhető az is, hogy immár minden 10 vállalkozásból akad egy olyan, ahol nincsen említésre méltó mértékű kintlévőség.
„Az előző negyedéves válaszokhoz képest szintén jelentős változást mutat a válaszok sokszínűsége. Ebben a negyedévben a megkérdezettek sokkal pontosabb és specifikáltabb módozatokat jelöltek meg a kintlévőségek kezelésére” – számolt be a felmérésről Vörös Szilvia. A kedvezőtlen külső körülményeket a megkérdezettek immár csupán 60 százaléka okolja a be nem hajtható tételeknél. Ez az előző negyedéves felmérésünkben még 72 százalék volt.
Noha továbbra is óvatosan nyilatkoznak a cégek a jövővel kapcsolatban, furcsa módon enyhén mégis növekedett az optimisták tábora. „Azért szeretném óva inteni a vállalkozókat, hogy engedjenek a gyeplőn. A veszélyhelyzetek lekezelése nem ott ér véget, amikor eloltottuk a tüzet. A tűz eloltása után ki kell vizsgálni a helyzetet, és a következtetéseket le kell vonni, hogy a jövőben ne fordulhasson elő megint tűzeset. Vagyis ha sikerül valamilyen módon a kintlévőségeket csökkenteni, akkor azt meg is kell tudni tartani” – vélekedik Vörös Szilvia.
