Sok vállalkozó tart attól, hogy az „adóhatóság látókörébe kerül”. Jól illusztrálja ezt az állapotot egy adózással foglalkozó weboldal fórumán az egyik ügyvéd bejegyzése is: „Nem feketézek. Ügyfeleim nagyrészt német cégek, amelyek nem dolgoztatnak se feketén, se szürkén. Minden nagyon pontos dokumentálás és elszámolás alapján történik. Ennek ellenére rettegek attól, hogy meglátogat az APEH. Tapasztalatom szerint ugyanis, ha jönnek, akkor addig el sem mennek, míg nem találnak valamit. Bármit, mindegy, hogy mit. Sőt, ha azt látják, hogy valami mozdítható, azt el is viszik. Aztán támadd meg a bíróságon, vidd el az ügyedet felülvizsgálatra a Legfelsőbb Bíróságig, és talán évek múlva – talán – visszakapod a pénzed.”
Indulatoktól mentesebb képet fest viszont az APEH várható látogatásáról a fővárosi agglomeráció egyik kisvárosában tizenöt éve dolgozó könyvelő.
„Átfogó vizsgálat akkor van, ha «a gép kidobja a cég vagy egyéni vállalkozó nevét», ilyenkor minden adónemet vizsgálnak, az áfával kapcsolatos dokumentációt, járulékokat stb. – állítja. Egy »egyszerű« ellenőrzésnél általában a – vállalkozás forgalmához képest – nagyobb, főleg a bejövő számlákat nézik, ezeket kiveszik, s utánajárnak, kinyomozzák, hogy például a számla kibocsátója valóban létező cég, bevallotta-e az adott bevételt.”
A fent idézett könyvelő szerint fontos, hogy ha valakit „behívnak” az adóhatósághoz, akkor legjobb, ha a cégvezető a könyvelőjét küldi maga helyett, ő pedig csak annyit mondjon, amennyit mindenképp szükséges. Érdemes a hatósággal együttműködni – javasolja –, mert az ellenőrzött adóalany hozzáállására, segítőkészségére vonatkozó megjegyzés a jegyzőkönyvben is gyakran szerepel, és ez befolyásolhatja a kiszabott bírság összegét.
Lassító TOP 10
Ez utóbbi állítással Zanaty Márta adótanácsadó is egyetért, aki szerint fontos az együttműködés az adórevizorokkal, de véleménye szerint azért ezt sem kell túlzásba vinni. Várható vagy esetleges adóellenőrzés kapcsán az alábbi, 10 pontban összefoglalt észrevételeit érdemes megfogadni:
1. Az adóellenőr telefonon történő bejelentkezése önmagában nem elegendő, kérjen faxot, tértivevényes levelet, telefonszámot, de bátran kijelentheti, hogy könyvelője, adótanácsadója hamarosan jelentkezni fog Ön helyett.
2. Óvatosan „csevegjen” a telefonon bejelentkező ellenőrrel: már az első telefonbeszélgetést jegyzetelheti a hivatal, s ha véletlenül olyat mond, ami nem vagy csak félig igaz, akkor azt később felhasználhatják ön ellen. Nagyon figyeljen a válaszokra!
3. Amikor bejelentkezik az adóhivatal, még mindig van lehetősége önellenőrzéseket beadni.
4. Ha tértivevényes értesítőben vagy egy személyesen bemutatott megbízólevélben tájékoztatják a cégét az ellenőrzésről, akkor nyilatkozza, hogy önellenőrzés erre az időszakra folyamatban van. Ha ilyen nincs, akkor „gyorsan le kell gyártani”. A megkezdett önellenőrzés befejezésére 15 nap áll rendelkezésére.
5. A megbízólevelet csak a könyvelővel, adótanácsadóval való konzultáció után ajánlott aláírnia, hacsak nincs tisztában a napi könyveléssel, mert ha itt nyilatkozik, akkor azt már nem lehet „kifehéríteni”.
6. Ha már bejelentkezett az ellenőr, a lehető legkevesebbet érdemes mondania, de mindig válaszolva a kérdésekre. Egy adóvizsgálat némi pszichológiai felkészülést is igényel.
7. Ha nyilatkoztatni próbálják a revizorok (mindig kettesével járnak ki), akkor nagyon figyeljen arra, mit ír alá. Ilyenkor ugyanis jegyzőkönyvbe veszik az ügyvezető nyilatkozatát, de hogy ez szó szerinti jegyzőkönyv, gyorsírással készült-e vagy jegyzetekből, az nem mindig egyértelmű. El kell olvasnia a jegyzőkönyvet, ne feledje, változtatást, módosítást kérhet. De élhet azzal a jogával is, hogy egyáltalán nem nyilatkozik.
8. Ne legyünk az ellenőrökkel túl szívélyesek! Egy kávét vagy vizet, üdítőt fel lehet ajánlani, de hogy mindennap ebédeltessük a revizort, az túlzásnak minősíthető.
9. Gyakoriak a gyors és egyösszegű büntetések: egyre többször vizsgálják a jogelőd nélkül alakult új cégeknél – úgynevezett preventív vizsgálatok során – az előírt iratok, bejelentések meglétét. Ha az előírt kilencven napon belül ezek nem készülnek el, az akár kétszázezer forintba is kerülhet a cégnek.
10. Némi időhúzásra van mód: például a következő indokkal: „igen megvan a kért irat, de az ügyvezető elzárt fiókjában, elő kell keresni”, így egy-két nap haladékhoz hozzá lehet jutni.
Apeh forgatókönyv
Az adóellenőrzésről jegyzőkönyv készül, de az ebben szereplő dolgok egy része nem lesz benne a határozatban. Ez alapján készül az elsőfokú határozat, amely megállapítja az esetleges adóhiányt, bírságot. Ez ellen 30 napon belül lehet fellebbezni, majd másodfokra kerül. A másodfokú határozat a kézhezvétel után lesz jogerős, az ebben szereplő bírságot, pótlékot be kell fizetni mindenképpen, de ez még nem jelenti azt, hogy igaza is volt a hatóságnak. Ezt a határozatot bíróságon lehet megtámadni.
Vagyonosodási vizsgálatok
Sokaknak okoztak már álmatlan éjszakákat az APEH által egyre nagyobb számban végzett vagyonosodási vizsgálatok is: a revizorok az adózó tulajdonát, életszínvonalát, kiadásait állítják szembe az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső jövedelmével. Az ilyen vizsgálatra számos okból kerülhet sor: van, hogy névtelen bejelentés nyomán, banki bejelentésre (esetleges gyanús pénzmozgásról) vagy gépjármű- és ingatlanilleték-bevallások alapján (ezeket is az APEH tartja nyilván), és sokak szerint az úgynevezett tagi kölcsönök is felkelthetik a vagyonvizsgálatra kiválasztandó alanyokat kereső adóhatóság érdeklődését. Az ilyen vizsgálatok kapcsán számos tanácsot talál az érdeklődő: ügyvédi és könyvelési segítséget nyújtó cégek web-oldalain vagy külön erre a témára specializálódó szakkönyvekben.
A tét nem kicsi
Ha egy vagyonosodási vizsgálat során a beadott bevallások és a valós jövedelem között eltérést találnak, akkor nemcsak a megállapított többletjövedelem utáni személyi jövedelemadót kell befizetni, hanem adóbírságot (ez akár 50% is lehet), pótlékot is, valamint az adóhatóság élhet adócsalás bűntette miatti feljelentéssel is. Külön cégek is szerveződtek arra, hogy a vagyonosodási vizsgálatok során segítséget nyújtsanak a cégeknek, vállalkozóknak. Ilyen például a www.vagyonvizsgalat.eu weboldalt működtető, szlovák bejegyzésű cég is.
„Az ügyfelek 80%-a úgy fordul hozzánk, hogy előtte már egyedül megpróbált „kezelni” egy vagyonvizsgálatot, pedig érdemes minél előbb szakember tanácsát kérni. Nagyon kell figyelni, hogy mit mond, mit ír alá az ember ilyenkor: ha például valaki elé odatolnak egy teljességi nyilatkozatot, és azt aláírja, akkor több papírt – önellenőrzés stb. – már nem adhat be” – nyilatkozta az Üzlet & Sikernek Koncz Attila ügyvezető. Mint mondta, cégét úgymond „prevencióként” is megkeresik ügyfelek, akiknél a bevétel/kiadás nincs arányban. „Minden egyes ügy más, van, akinél könyvelési gond is van, míg másoknál ez teljesen rendben van. Lehetőség mindig akad, ez olyan, mint egy sakkjátszma, rengeteg trükk létezik – a hatályos törvények betartása mellett. Az általuk elvállalt ügyek 95%-a sikeres” – állítja, hozzátéve, hogy ez a „siker” számukra annyit jelent, hogy például egy százmilliós bírság helyett csak ötmilliót kell fizetni.
A vagyonvizsgálat előtt álló vállalkozásoknak azt ajánlja: időben kérjen szakértőtől segítséget, „ne írjon alá semmit addig, amíg nem konzultált szakemberrel”. A cég egyébként már az első konzultációért is kér díjat (30–35 000 forint közötti összeget), a többi költség az ügy bonyolultságától függ. Koncz Attila nem tud arról, hogy az adóhatóság esetleg figyelné őket, bár időnként kapnak furcsa telefonhívásokat. „Előfordult, hogy valaki háromszor is telefonált, hogy gondja van, mert hatmilliós bevétele volt, és ötvenmillióért vett házat. Végül megkérdezte, hogy tudnánk-e ajánlani valakit, aki esetleg «ajándékba adott volna neki» ennyi pénzt.”
Mi várható idén?
A 2009. évi ellenőrzési irányelvvel kapcsolatos kérdés még idő előtti, hiszen az éves ellenőrzési feladatok meghatározása jelenleg egyeztetés alatt áll. Az adóhatóságnak az idei évre vonatkozó ellenőrzési irányelvét a törvényi előírások alapján 2009. február 20-án kell nyilvánosságra hoznia.
Változások az APEH rendszerében
Az adóhatóság már az elmúlt évben jelentősen kibővítette az elektronikus úton igénybe vehető szolgáltatásainak körét. Egyrészt a bejelentési, változásbejelentési nyomtatványok is megküldhetők elektronikus úton az adóhatósághoz. Az adózók számára (a bevallással ellentétben) az elektronikus bejelentés (változásbejelentés) egy lehetőség, nem kötelező ilyen módon a nyomtatványokat megküldeni.
Új szolgáltatás továbbá az adóigazolások, együttes adóigazolások elektronikus úton történő igénylése. Ekkor az adóhatóság – amennyiben az adózó ezt választja – elektronikus úton küldi meg az (együttes) adóigazolást. Ehhez kapcsolódóan az ügyfélkapus azonosítóval és jelszóval rendelkező adózók két adat megadásával ellenőrizhetik, hogy az adóhatóság által kibocsátott igazolások valódiak-e, nem történt-e hamisítás bennük.
Változás, hogy a fizetési könnyítés iránti kérelmek is beküldhetők elektronikusan. Az pedig újdonság, hogy az adóhatóság központi ügyfélszolgálatain (Budapesten 4 helyen, valamint a megyeszékhelyeken) bankkártyával is lehet teljesíteni az adófizetési kötelezettségeket.
Feketelista
A jelentős összegű adóhiánnyal érintett adózók listájának közzétételéről, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55.§ (3) bekezdése rendelkezik a következők szerint:
„Az állami adóhatóság – a negyedévet követő 30 napon belül – közzéteszi azon adózók nevét, (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőn belül nem tettek eleget.”
(forrás:APEH)
Nagyító alatt
Az újonnan alakult gazdasági társaságok ellenőrzésre történő kiválasztásának szempontjait az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó előírásai rögzítik:
A kockázatelemzés keretében különösen figyelembe veendő szempontok, ha az adózó vagy vezető tisztségviselője korábban olyan gazdasági társaság tagja vagy vezető tisztségviselője volt:
– amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozását nem egyenlítette ki;
– amellyel szemben az állami adóhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel;
– amellyel szemben az állami adóhatóság üzletlezárás vagy az adóköteles tevékenység felfüggesztése intézkedést alkalmazott;
– amelynek adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette, illetőleg törölte;
– az adózónak vagy vezető tisztségviselőjének egyéni vállalkozói igazolványát öt éven belül az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatos fizetési, bejelentési, bevallási, nyilvántartási kötelezettség elmulasztása miatt vonták vissza.