Gazdaság

A járvány miatt a magyarok megengedőbbé váltak a hamisítványokkal szemben, azokat még a gazdagabbak is veszik

NAV / Facebook
NAV / Facebook
A hamis termékekről a többség tudja, hogy károsak. A hamistás évente mintegy 300 milliárd forintos kárt okoz a magyar gazdaságnak.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatása szerint idén a márkás ruha, az illatszer, illetve az illegális számítógépes program a legkelendőbb hamisított termék. A megkérdezettek többsége tudja, hogy

  • komoly bevételtől esik el az állam (59%),
  • bűnszervezetek gazdagodnak (58%),
  • a hamis termékek veszélyesek lehetnek az egészségre (64%),
  • a munkahelyekre (45%) is.

A termékhamistás évente mintegy 300 milliárd forintos kárt okoz a gazdaságnak, de a világjárvány miatt a magyarok megengedőbbé váltak a hamisítványokkal szemben.

Ezt Pomázi Gyula, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke mondta. Szerinte az illegális árucikkek (ételek, italok, gyógyszerek) veszélyt jelenthetnek az egészségre. Javasolta, a cégek szerezzenek védjegy- vagy egyéb oltalmat termékeikre, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni a hamisítók ellen.

Hamis, de legalább olcsó

58 százalék pontosan tudja, hogy a hamisítvány nem olyan jó minőségű, mint az eredeti, mégis vett a magyarok 15 százaléka idén hamisítványt, 72 százalékuk az alacsonyabb ár miatt.

A korábbi évekhez hasonlóan a legnépszerűbbek a hamisított ruházati termékek (16%) és illatszerek (6%) voltak, de gyakran töltöttek le illegálisan másolt programokat (6%), vettek nem megbízható forrásból élelmiszert (4%), CD-t vagy DVD-t (2%), illetve gyógyszert (2%). A hamis ruhákat, illatszereket a döntő többség (80, illetve 73%) piacon, az utcán szerzi be, de egyre többen jutnak hozzá az interneten (23/27%) is.

Tízből hat (63%) internetező nincs tisztában azzal, hogy az online tartalomk legálisan vagy illegálisan vált elérhetővé, de a magyarok kétharmada nem is hajlandó fizetni azért, hogy jogszerűen jusson  tartalmakhoz a világhálón, minden ötödik (19%) pedig tudatosan venne számítógépes programokat illegális csatornákon keresztül.

A leggazdagabbak is veszik

A felmérésből az is kiderült, hogy tavaly a legalacsonyabb (31%) és a legmagasabb (35%) jövedelmi kategóriába tartozók az átlagosnál nagyobb arányban vásároltak hamis termékeket. A megkérdezettek 64 százaléka szerint a gazdasági válság miatt többen vesznek hamis vagy bizonytalan eredetű, de olcsó holmit.

A korábbi évekhez képest kisebb arányban értékelte a magyar lakosság büntetendőnek a hamisítványok terjesztését. Idén a megkérdezettek alig több mint fele (53%) tartja bűncselekménynek a hamis termékek eladását, a megkérdezettek ötöde (20%) szerint pedig ezt egyáltalán nem tartja törvénybe ütköző cselekedetnek. (A teljes kutatás itt.)

A kutatásról

A reprezentatív kutatást a TÁRKI 2009 óta minden évben elvégzi a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megbízásából. Az idei felmérésnél ez év  júliusában 1015 embert kérdeztek meg a 18 évesnél idősebb lakosság körében CAPI (Computer Assisted Personal Interview) módszer segítségével.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik