Az elmúlt 3 hétben 604 cég került adószám-felfüggesztés alá a Direktinfo legújabb kutatása szerint. Általában ez az információ, ami jelzi, hogy a cég „el fog tűnni” – mondja Csatlós Csilla ügyvezető igazgató. Adószám-felfüggesztést leggyakrabban az építőipari, nyomdaipari és vagyonvédelmi cégeknél történt.
Nem ritka azonban az sem, hogy még az adószám felfüggesztése előtt eladják a céget – az elmúlt két évben az említett 604-ből 194-en adtak túl, ebből 26 százalék került külföldre. Az eladások célja persze a tartozások kifizetésének elkerülése.
Ez mindenképpen megér némi pénzt az eladónak, mert ebben az üzletben ő fizet. A vevők köre ugyanis mintegy garancia arra, hogy semmi ne legyen behajtható. A vevő hajléktalan, vagy hamis iratokat használ stb. – nagy a találékonyság ezen a területen. Igazán aggasztónak azt találja a követelésbehajtó, hogy legújabban a fantomcégeknek való eladás kezd divatba jönni, ami még nehezebbé teszi a követhetőséget. És ezek a cégek bátran hirdetik szolgáltatásaikat.
A törvény nem véd
Az eladó cég vezetője elméletileg felelőssé tehető a tartozásokért, de erre még nemigen volt példa, állítja Csatlós Csilla. A polgári peres út és a csődbűntett vélelmével tett feljelentés sem kecsegtet sikerrel, teszi hozzá. És akkor még nem beszéltünk a nyomtalanul eltűnt cégekről, amely esetben egészen biztos, hogy a hivatali törlési eljárás után semmilyen pénzt nem kapnak a hitelezők. Pedig a három hét alatt 44 vállalkozás vált köddé. És vele tartozásaik is. Nagy bátorság tehát a kintlévőségekkel nem foglalkozni.
Az új csődtörvényben lévő lyukak továbbra is védik a rosszhiszemű vállalkozót, és továbbra sem segítik az annak kényszerből hitelező beszállítókat. A csődbejelentéssel egy időben nem kell például friss mérleget leadni. Ha ez kötelező lenne, akkor kevésbé lenne lehetőségük a csődeljárást kérőknek arra, hogy a céges vagyont eltüntessék. A Direktinfo vezetője megerősíti, a jóhiszemű, önhibáján kívül bajba került cégekben viszont jó lenne, ha tudatosulna, a csődeljárás lehetőség a számukra arra, hogy kimásszanak a gödörből, és nem feltétlenül a felszámoláshoz vezető út egyik állomása.
Minden nap foglalkozni kell az adósokkal
Igaz, hogy a magyar piac telített, nehéz a partnereket megszerezni és megtartani. De akkor sem szabad lemondani a tartozások behajtásáról, attól félve, hogy a vevő megsértődik, és máshová megy, javasolja Csatlós Csilla. Az erőszakos, fenyegetést tartalmazó behajtás sem jó taktika. Az már sokkal inkább, ha egy cég arra rendezkedik be, hogy módszeresen és rendszeresen egyeztessen a fizetésekről vevőivel, levélben, e-mailen, telefonon hívja fel figyelmüket arra, hogy tartozásuk van. Nem megfojtani kell az adóst, hanem mindent elkövetni azért, hogy képes legyen fizetni, ha kell, felkínálni a részletfizetést neki.
Érdekes, hogy a válság hatására nemhogy szigorúbbak és következetesebbek lennének a cégek abban, hogy mihamarabb pénzükhöz jussanak, hanem például hosszabbítottak a fizetési határidőkön, jegyzi meg a szakember. Pedig egy havi késedelem átlag egy százalékot vesz el a nyereségből. Nem biztatja azokat, akik abban reménykedtek, hogy majd a válság megtisztulást hoz, és eltűnnek a hazardírozók. Ennek pont az ellenkezője látszik, rengeteg cég alakul (idén eddig 7600) és tűnik el (5500 adószám-felfüggesztést kértek eddig).
Van segítség
A magyar cégek egy százaléka tájékozódik üzletkötés előtt leendő partnereiről, és mindössze 3 százalék alkalmaz behajtót, ha már baj van, sorolaj tapasztalatait Csatlós Csilla. Pedig vannak ingyenes lehetőségek is, cégellenőrzésre az E-cégjegyzék.hu, a nyilvánossá tett mérlegek megtekintésére az E-beszámoló.hu, a tartozók követésére a korbetartozások figyelésére a Körbetartozás.hu mindenki számára elérhető.
S bár a követeléskezelési szolgáltatás pénzbe kerül, akárcsak a jövő héttől a Direktinfónál elérhető számlamenedzsment-szoftver, érdemes feltenni a kérdést, mi kerül többe, a hitelezés vagy a mielőbbi behajtás.
