A Transindexnek adott interjút Márki–Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, melyben szó esett a határon túli magyarok jogairól, stadionokról és az egyházról is.
Mint arról a 24.hu is beszámolt, Márki-Zay stábja több erdélyi önkormányzati vezetővel kapcsolatba lépett, hogy találkozzanak az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjével, ám ők ezt – leginkább a járványhelyzetre hivatkozva – nem tartották időszerűnek. Ezzel kapcsolatban Márki-Zay elmondta, ha a székelyudvarhelyi polgármester nem akar vele találkozni, nem fogja ráerőltetni magát, ettől neki még fontos a határon túli magyarok helyzete.
Én amúgy is 1986 óta járok Erdélybe, sok rokonom is van ott, és kiemelten fontos nekem ez a kérdés
– mondta a hódmezővásárhelyi polgármester, megjegyezve, hogy politikai kapcsolatai egyelőre nincsenek, de nagyon nyitott rájuk.
Az interjúban felmerült, ha nyer az ellenzék 2022-ben, mi történik majd a határon túli magyarok támogatásával, tekintve, hogy a hatpárti ellenzékben nincs konszenzus a témában, elég csak a Demokratikus Koalíció hozzáállására gondolni.
Az ellenzékben konszenzus van arról, hogy szerzett jogokat nem veszünk vissza.
Márki-Zay egyúttal Jakab Péter felvetését is megfontolandónak tartja, miszerint a határon túli magyarok direkt képviseletet is kapjanak, ne csak listára szavazhassanak. Erre példaként a német nemzetiségi képviselő pozícióját hozta fel, rámutatva, hogy ha a Magyarországon élő németeknek van képviselője, akkor a magyaroknak is lehetne.
Arra nem válaszolt, kormányalakítás esetén mennyiben változna az országhatáron kívülre fordított állami támogatás mértéke, azt viszont elmondta, vannak méltányolandó és jogos célok, és vannak olyanok, amelyeket Magyarországon sem lennék hajlandó támogatni. Ilyenek például a stadionok.
Az egyházakkal kapcsolatban pedig elmondta, amit a Fidesz-kormány jelenleg csinál, az a határon túli magyarság lojalitásának megvásárlása. Éppen ezért ők azt szeretnék, ha a támogatás normatívvá válna, mert nem szeretnék, hogy a jövőben bármilyen miniszterelnök politikai zsarolásra használhassa az összegeket az egyházakkal vagy a határon túli magyarokkal szemben.
Meg kell szüntetni a politikai zsarolást, ha komolyan gondoljuk azt, hogy egyes egyházaknak vagy kisebbségeknek önrendelkezési joga van. Ne szóljunk bele abba, hogy az általuk választott képviselők helyett a kormánynak tetszők legyenek pozícióban! Az egyházzal kapcsolatban is ezek az aggályaim: jelenleg ki vannak szolgáltatva, a Fidesz mondja meg, kit tekint egyháznak, és kit nem, kinek milyen adókedvezményt ad. Ez egy nyugati kultúrában elfogadhatatlan. Ahol vallásszabadság van, ott ez nem elfogadható
Márki-Zay végül azt is elmondta, később nyitva áll majd az ajtaja az erdélyi magyarság azon képviselői előtt is, akik adott esetben a Fidesz kampányába szállnak e a választások előtt.
