Az újfajta munkavégzéssel kapcsolatban leginkább a következő témákról esik szó a világhálón: fontossági sorrendben ezek a digitalizáció, a szervezeti átalakítás, a munkavállalók speciális kihívásai, a (digitális) oktatás, a fenntarthatóság, az esélyegyenlőség, valamint a közlekedés/szállítmányozás, és különösen a járvánnyal kapcsolatos logisztika.
„A szervezeti átalakításokat nézve az első két-három járványhullám során ad hoc és gyors válaszok születtek a kihívásokra. Most tartanak ott a cégek, hogy hosszú távú modelleket alakítsanak ki. Kérdés, hogyan történjen a hibrid munkavégzés, milyen szervezeti forma tudja ezt legjobban támogatni” – mondta Koltai Vera, az IFUA Horváth principálisa, a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy a vezetők szerepe és feladatköre teljesen átalakul, sokkal nagyobb szabadságfoka lesz a munkavállalóknak, és ebből kifolyólag máshogy is kell irányítani.
A digitalizáció központi kérdésnek számít
Szinte az összes téma kapcsolatban van a digitalizációval. A legnagyobb kérdés, hogy tartósan exponenciálisan gyorsul-e a digitalizáció, vagy lassulni fog. Összességében felerősödött a fenntarthatóság iránti igény: kevesebb utazás, tudatosabb elvárás a zöld munkahelyek iránt. „Nagyon izgalmas, hogy a fenntarthatóság top témaként szerepel, mind a teljes kutatás során mind a digitalizáció révén. Sokkal tudatosabbak a munkavállalók a fenntarthatóság tekintetében. Fontos szemponttá vált, hogy minél kevesebb legyen a munkavégzéssel kapcsolatos környezeti terhelés” – értékelte a szakember.
A beszélgetések nagy része két cél összehangolására összpontosít. Egyrészt első helyre teszik az alkalmazottak egészségét, jóllétét, ami rugalmasságot kíván meg abban, hogy bármikor lehessen távolról dolgozni. Másrészt szükség van az irodai, a távoli és a hibrid munkavégzés világos szabályozására. Ezzel összefüggésben vita tárgya a heti 4 napos és a napi 6 órás munkavégzés is.
Otthon vagy iroda?
A nemzetközi elemzés szerint a hibrid munkavégzésről jórészt semleges hangvételű diskurzus folyik. 89 százalékban kiegyensúlyozottan értékelik az előnyöket és a hátrányokat, vagy egyáltalán nem minősítenek. A megszólalások 8 százaléka pozitív, 3 százaléka negatív jellemzőket emel ki. Ha csak az első közléseket (cikkek, bejegyzések) nézzük, akkor 17 százalékban kedvezően nyilatkoznak a távmunkáról, és csak 2 százalékban utasítják el azt.
Társadalmi szempontból a hibrid munkavégzés legfőbb előnyét az egészség megőrzése mellett a következőkben látják a megszólalók: rugalmasabb munkavégzés, ami főképp a nők és köztük a dolgozó anyák számára jó; a munka és a magánélet jobb egyensúlya; magasabb termelékenység és alacsonyabb költségek. Továbbá a hibrid megoldás lehetőség arra, hogy a vállalatok tőlük távolabb élő tehetségeket is alkalmazzanak, és a cég vonzóbb lehet a fiatalabb munkavállalók számára is.
A hátrányok és kockázatok között ezek szerepelnek leginkább: elszigetelődés, kisebb motiváció, a figyelem könnyebben elterelődik, a munka és a magánélet közötti határ elmosódik, és technikai kihívásokkal is szembe kell nézni, főleg az idősebb munkavállalóknak.
A technikai témájú megszólalások a leggyakrabban a robotizáció körül forognak. Ezután a Big Data, a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia a leggyakoribb vitatémák.
A tanulmányhoz az Ynsight Research Institute gyűjtött adatokat online cikkekből, a közösségi médiában megjelent bejegyzésekből, kommentekből. A globális adatgyűjtés 2020. január és 2021. március között történt.
