Ghostingról akkor beszélünk, ha a randipartner – akár volt szex, akár nem – eltűnik az éterben, mintha csak elpárologna a levegőben. Soha többé nem ír, nem reagál semmire, esetleg blokkol mindenhonnan, és ezt látszólag minden előzmény nélkül csinálja. Nem indokolja, miért teszi ezt, mi okból kerüli a találkozást, csetelést, nem zárja le a beszélgetést – egyszerűen csak eltűnik. Ez rossz érzést kelt a másik félben, arról nem is beszélve, hogy meglehetősen gyerekes megoldás egy kapcsolat lezárására.
Hogyan reagáljunk arra, aki ghostingol?
A ghostingban az a legkellemetlenebb a „fogadó” fél számára, hogy nem tudja eldönteni, foglalkozzon-e még az illetővel, felhívja-e, és egyáltalán: mit tegyen. Lezáratlan marad a történet, akkor is, ha semmilyen különösebb előzmény nem történt. Még nehezebb lehet feldolgozni a hirtelen eltűnést, ha már kialakult valamilyen érzelem.
Elképzelhető, hogy valaki próbálkozik a telefonhívással, sms-sel, csetüzenetekkel, de falakba ütközik – ettől pedig még rosszabbul érezheti magát. Ez nem drámai viselkedés és még csak nem is túlreagálás. Semmi szégyellnivaló nincs ezekben az üzenetekben, hívásokban, hiszen jogunk van arra, hogy tisztességesen lezárjunk egy emberi kapcsolatot. Fontos megmutatni az eltűnő félnek, hogy viselkedése tiszteletlen és felzaklat minket.
Sokan esnek abba a hibába, hogy ilyenkor az embert minősítik, mindennek lehordják, holott ez szintén tiszteletlenség és gyerekes megoldás. Ha magát a viselkedést jelezzük problémaként, és azt is úgy, hogy megírjuk, milyen érzéseket váltott ki belőlünk a ghosting, akkor tisztességesen és felnőtt módjára lezárhatjuk az egész jelenséget. Ha pedig lezárjuk, akkor tovább lehet majd lépni.
A megoldás az, ha először egy kedves, érdeklődő üzenetet fogalmazunk meg: „helló, egy ideje nem hallottam felőled, hogy vagy, mi van veled?” Az ilyen üzenet asszertív, nem bántó és lehetőséget ad arra a másik félnek, hogy valamit mondjon. Ezután várjunk 1–2 napot, hátha érkezik válasz. Ha nem érkezik, fontos lezárni a lógva hagyott érzéseket azzal, hogy őszintén megírjuk, mit érzünk.
Nem szükséges elküldeni sem: már az is rengeteget segít, ha kézzel írt levélben saját magunknak megfogalmazzuk.
Az üzenetben először is a saját érzéseinket írjuk meg, azt, hogy csalódtunk, hogy megbántott minket, hogy kellemetlenül érint, hogy összezavarodtunk. Ezek után megfogalmazható az is, hogy pontosan mivel bántott meg, például, hogy eltűnt az éterben és ghostingolt. A következő mondatokban adjuk meg a lehetőséget annak, hogy pozitív visszajelzést is írunk, hiszen feltehetően azért érint rosszul, mert valami jót éltünk meg együtt. Végül pedig lezárhatjuk azzal, hogy minden jót kívánunk neki a továbbiakban. Valahogy így:
Helló, csalódott vagyok, amiért nem válaszoltál, megbántasz azzal, hogy ghostingolsz. Jól éreztem magam veled a randin, feldobtad a napomat a csetes üzenetekkel. Tudom, hogy nem vagy rossz ember. Minden jót neked a további ismerkedéshez!
A ghostingnál is a lezárás a lényeg
Az elküldött, megfogalmazott üzenetekre választ várni felesleges, és valószínűleg a kapcsolatnak sem lesz többé folytatása. Talán az illető az utcán sem fog minket felismerni. Azzal, hogy valaki ghostingol, egyúttal azt az üzenetet is elküldi, hogy érzelmileg nem lehet rá számítani, megbízhatatlan. Azt is üzeni, hogy megtagadja a szakítás és lezárás lehetőségét. Ha érzelmeink alakultak ki egy olyan ember iránt, aki így eltűnik a mindennapjainkból, fontos feltenni magunknak a kérdéseket:
- Biztos, hogy működött volna olyan emberrel bármi is, aki ennyire megbízhatatlan?
- Valóban olyan jó volt együtt beszélgetni/randizni, mint azt gondolom?
- Tényleg annyira kellemes élmény volt, vagy voltak egyéb jelek arra, hogy valami nem oké?
Ezeket a kérdéseket magunknak őszintén megválaszolva könnyen kiderülhet, hogy csak mi magunk idealizáltuk túl az egészet. Az az ember pedig, aki képes egyik pillanatról a másikra kicsekkolni egy közös élményből, kerüli a nyílt kommunikációt – emiatt pedig biztos, hogy egyelőre alkalmatlan a komolyabb kapcsolatra.
Fontos a tényleges lezáráshoz kitörölni az illető telefonszámát, letörölni minden alkalmazásról, blokkolni, hogy ne essünk kísértésbe, és ne történhessen további felesleges üzenetváltás (részegen sem).
Sok férfi és nő elköveti azt a hibát, hogy saját magában keresi a problémát: vajon miért nem volt elég jó a másiknak? Mit tettek (vagy mit nem tettek) meg azért, hogy legyen folytatás? Ez a gondolatmenet tévútra visz: biztos, hogy nem a kisebb cici, nagyobb fenék vagy a testsúly az oka. Az önbizalom-hiányosabb, kishitű embereknél komolyabb krízis is előfordulhat ilyenkor.
Inkább onnan közelítsük meg a kérdést, hogy a ghostingoló félnek milyen hiányosságai vannak, mik azok a tulajdonságok, amik hiányoznak belőle ahhoz, hogy számunkra minőségi partner legyen.
Párkapcsolati és szexológiai tanácsadással foglalkozó szerzőnk korábbi cikkeit ide kattintva olvashatod el.
