Miközben a kormány a migránsok ellen hangoló kampányaival igyekszik a magyar lakosságot a külföldiek ellen hangolni, a gazdasági szükségszerűség ezzel ellentétes lépésekre kényszeríti őket. Persze a felhergelt emberek helyzete sem egyszerű, hiszen várhatóan mind többen fognak találkozni, netán együtt dolgozni ellenségnek kikiáltott személyekkel
– írja Bod Péter Ákos az Mfor.hu-n.
Annak apropóján foglalkozott a témával, hogy nemrégiben kormánydöntés született, mely szerint 10 százalékról 20-ra emelik a kvótát, ameddig külföldi munkavállalókat alkalmazhatnak a külföldi cégek Magyarországon. Külföldinek az Európai Unión kívüli, azaz „harmadik országbeli” számít. A magyar munkaügyi szabályzás azt az elvet követi, hogy munkavállalási engedélyt akkor ad ki, ha az adott munkakörre nincs helyi (azaz magyar és egyéb EU-s) munkaerő. Ezen felüli korlát érvényesül az adott konkrét vállalkozásra; ezen a tízszázalékos limiten lazított most a kormány. A bejelentést azzal magyarázta a külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter, aki egyben a „gazdasági operatív törzs” vezetője is, hogy máskülönben nem jönnek Magyarországra a külföldi vállalatok.
Bod Péter Ákos megjegyzi, Arra célzott, hogy a munkavállalási kvótaemelés bejelentésével együtt a kormánydöntések csomagjában sokmilliárdos állami készpénztámogatás szerepel külföldi befektetőnek (Innoscitech, Biharkeresztes), és további állami támogatású olcsó hitelt nyújtanak a vállalkozásoknak.
A szükségszerű munkaerő-vándorlás témáját körüljárva végül megállapítja, hogy a belpolitikai célra használt idegenellenesség már most láthatóan gazdasági haladást fékező tényező Magyarországon. Szerinte ezért a bevándorlási szabályok fokozatos lazítása és a gyakorlati alkalmazás puhítása várható, máskülönben valóban egyre inkább kimaradunk azokból a fejlesztésekből, amelyek mögött külföldi tőke és technológia áll.
A nyugatellenes retorika és a „keleti nyitás” ideológiájának továbbvitele ráadásul azt is magával vonhatja, hogy a bőrszín iránt érzékeny (és a propaganda által tovább érzékenyített) magyar lakosságnak egyre több keleti náció képviselőivel kell majd találkoznia. Megjegyzi, az európai központú cégek munkatársai között is számosan vannak / lesznek olyanok, akiktől az állami médián szocializált magyarok a fővároson és nagyobb városokon kívül migránspánikba eshetnek.
Az aggasztóan gyors ütemben elnéptelenedő országrészekben szerinte más, nem tőkebeáramlási okokból fog bekövetkezni az eddigi etnikai arányok megváltozása, részben a hazai demográfiai folyamatok nyomán, de a harmadik országbeli munkavállalók számának gyarapodása miatt is.
Nem túlzás elképzelni a következő években azt, hogy egyre gyakoribb lesz a vidéki térségekben a szír orvos, indiai gyógyszerész, ukrán idősápoló, moldáv ápolónő.
