Tudomány

Különleges nap a mai

Mohos Márton / 24.hu
Mohos Márton / 24.hu

Földünk Nap körüli pályájának újabb jeles pontjára érkezett: a nyári napforduló azt a pillanatot jelöli, amikor bolygónk forgástengelye a legkisebb szöget zárja be az ekliptika síkjával. Idén ez egészen pontosan június 21-én hajnali 5 óta 33 perc és 19 másodperckor történt.

  • Ma van például az év leghosszabb napja, a Budapestet metsző 19º-es hosszúsági körön hajnali 4:45-kor kel a Nap, és este 20:46-kor nyugszik majd. Vagyis picit több, mint 16 órán keresztül láthatjuk az égbolton, sőt: a légkör fénytörése miatt „optikai csalódásként” ennél is korábban láthatjuk meg, és mintha tovább is maradna.
  • A Nap ma kel és nyugszik a „legészakibb” ponton látszólagos égi útján, ezt követően mintha egyre délebbről kukkantana be és búcsúzna.
  • Ma delel felettünk a legmagasabban, a látóhatár fölött 66 fokkal. Ez egyben a napforduló egy lehetséges definíciója is: a Nap ilyenkor távolodik el maximálisan az égi egyenlítőtől az északi irányba.
  • A napsugarak egyedül a mai napon érik hajszál pontosan 90 fokban a Ráktérítőt azon a ponton, ahol a napforduló pillanatában épp délidő van.
  • Ez a nap a csillagászati nyár kezdete.

Mindennek oka bolygónk forgástengelyének dőlése. Ha „egyenesen állva” keringene a Nap körül, nem lennének se évszakok, sem eltérő hosszúságú nappalok és éjszakák. Két csaknem gömb esetén persze első látásra nehéz meghatározni, mit értünk egyenes alatt, itt jön a képbe az ekliptika fogalma.

Azt a síkot jelöli, amelyen néhány fokos eltéréssel a naprendszer bolygói keringenek a csillag körül.

Az egyenes azt jelentené, ha a Föld forgástengelye 90 fokot zárna be az ekliptika síkjával, ám ez nem így van: a merőlegeshez képest 23,5 fok a dőlésszögünk. Amikor tehát az északi pólus „bólint” a Nap felé, az északi féltekén nyár van, amikor pedig a déli, akkor itt a tél az úr a napsugarak beesési szöge miatt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik