Magyarország először 2014-ben, majd 2017-ben kért engedélyt az Európai Bizottságtól (EB) arra, hogy a hozzáadott értékadó (héa, magyarul áfa) irányelvtől eltérjen, és fordított adózást alkalmazzon a munkaerő-kölcsönzés teljes területén. A fordított adózást azért kérte a magyar kormány, hogy ellehetetlenítsék az ágazatot ellepő áfacsalókat, és fehéríteni tudják a munkaerő-kölcsönzést. Korábban csak az építőipari tevékenységeknél volt lehetőség a munkaerő-kölcsönzés fordított adózására, mivel az egész építőipar fordítottan adózik.
Magyarország másodjára 2020. december 31-éig kapott engedélyt az EB-től, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenységre a fordított áfázást alkalmazza. A kormány azonban újabb hosszabbítást kért, mintha továbbra sem bízna abban, hogy a saját adóhatósága képes kiszűrni az áfacsalásokat. Ami azért fura, mert a kabinet sokat tett az utóbbi években azért, hogy a csalók vitorlájából kifogja a szelet.
Számos intézkedést hoztak az adócsalások megelőzésére
A kormány második, 2017-es kérelmében 12 olyan – már végrehajtott vagy tervezett – intézkedést nevesített, amelyek az adócsalások visszaszorítását célozzák. Ilyen intézkedés volt például az adóregisztráció (2012) a fiktív cégalapítások visszaszorítására. Az áfakiutalási időt 75 napra emelték (2012), hogy a NAV alaposabban ki tudja szűrni a jogosulatlan áfa-visszaigényléseket. Mostanra pedig már minden kiállított számláról azonnal online kell adatot szolgáltatni a NAV felé, áfatartalomtól függetlenül, ami az adóhatóságnak a kockázatelemzésében és a számlázási láncok gyorsabb felderítésében segíthet. Abban, hogy valós időben azonosítani tudják a kockázatokat.
A munkaerő-kölcsönzésben előforduló csalások megfékezését szolgáló intézkedések között említették például, hogy az adóhatóság össze tudja vetni a dolgozók bejelentését a bevallásokkal és az adófizetéssel, így képes kiszűrni a leggyakoribb adóelkerülést, amikor a munkavégzést ugyan bejelentik, de az adókötelezettséget nem vallják be, az adót nem fizetik meg. Valamint, hogy a NAV kiépítette a „foglalkoztatotti riasztás” elnevezésű informatikai rendszert, hogy fel tudják tárni a csalárd magatartásokat, és gyorsan tudjanak reagálni a feketegazdaság visszaszorítása érdekében.
Javuló statisztika kontra bizalomhiány
Fontos még, hogy a statisztika azt mutatja, az utóbbi években a kieső áfabevételek aránya példásan csökkent Magyarországon. Míg 2015-ben 24,4 százalék volt (ekkor az uniós medián átlag 13,9 százalék volt), addig 2018-ra 8,4 százalékra olvadt a csalás miatti áfabevétel-kiesés (uniós medián átlag 9,2 százalék), a 2019-es magyar előrejelzés pedig 6,6 százalék volt. Vagyis a statisztika alapján nagyon úgy tűnik, hogy a bevezetett intézkedések nyomán Magyarország igen komoly eredményeket ért el az áfacsalások visszaszorításában.
Ennek ellenére tavaly júniusban a kormány újra kérelemmel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy továbbra is fordítottan adózhasson minden munkaerő-kölcsönző, köztük az iskolaszövetkezetek és a nyugdíjas szövetkezetek. Indoklásul azt írták, hogy a fordított adózással ugyan jelentősen tisztult a piac, ám tartani lehet tőle, hogy ha megszűnik a lehetőség, újra megjelennek az áfacsalásra specializálódott láncolatok az ágazatban.
Vagyis a kormány egyik oldalon felsorolja, mi mindent tettek az áfacsalások megelőzésére, másik oldalon meg gyakorlatilag elismeri, hogy mindez mit sem ér, mert ha nincs fordított adózás, akkor visszatérhetnek a csalók, és újra baj lehet. Másképp fogalmazva: mintha a kormány nem bízna abban, hogy a NAV képes kiszűrni az áfacsalókat, ezért kérik inkább az adócsalást eleve kizáró fordított adózás megtartását.
De miért is ad csak korlátozott időre, végső eszközként, sürgősségi intézkedésként engedélyt az EB a fordított adózásra?
A fordított adózás előnye és hátránya
Egyenes adózásnál (vagyis az általános szabály szerint) az eladó áfás számlát állít ki a vevő részére, aki a bruttó összeget fizeti. A vevő és az eladó is köteles a NAV felé elszámolni az áfával, a költségszámlái és a bevételei alapján. Az áfacsalás például úgy fordulhat elő, hogy az eladó csalárd módon fiktív költségszámlákat állít be, így minimalizálva vagy lenullázva adófizetési kötelezettségét. Kivéve, ha a NAV résen van, és közbelép.
Fordított áfánál az eladó nem számíthat fel áfát, így nincs is értelme, hogy fiktív számlákat állítson be. A vevőnek kell megállapítania az áfát, és neki kell bevallania is a fizetendő adót a NAV felé. A fizetendő áfa összege azonban elszámolható levonható adóként, ha áfa levonására jogosító tevékenységhez kapcsolódik a fordított áfás számla (például a közvetített munkások munkavégzése). Ebben az esetben nulla lesz a fizetendő áfa.
Fordított adózásnál tehát könnyítést kap az adóhatóság, hiszen nem kell a fiktív számlák kiszűrésével foglalkoznia az eladónál. Viszont jó eséllyel áfabevétel sem igen lesz, hiszen az igénybe vett fordított áfás tevékenység többnyire áfalevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik a vevőnél. Azaz sem az eladó, sem a vevő nem fizet áfát, így lenullázódik az áfabevétel. Míg, ha egyenes adózás van, és az adóhatóság eredményesen és gyorsan szűri ki az áfacsalókat, azzal magasabb adóbevétel realizálódhat. Az ország érdeke tehát az, hogy egyenes adózás legyen, és a NAV jól végezze a dolgát, mert ez által nőhet az adóbevétel – magyarázta megkeresésünkre Ruszin Zsolt adószakértő.
Innen nézve nem véletlen, hogy az Európai Bizottság csak végső eszközként és sürgősségi intézkedésként engedélyezi a fordított áfázást az adócsalók megfékezésére. Az EB kifejtette, az adócsalás visszaszorítására tett magyar intézkedések elegendők lehetnek a munkaerő-kölcsönzési ágazatban elkövetett áfacsalások kezelésére, vagyis ezért sem indokolt tovább fordított áfázni.
Kis haladék Varga Mihály révén
Az EB már 2020. december 17-én meghozta döntését, hogy nem támogatja Magyarország munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos kérését, azaz nem járul hozzá, hogy idén január elsejétől is fordított áfás legyen a teljes tevékenység. Ehhez képest Varga Mihály pénzügyminiszter PM-határozata, amellyel kivezeti a munkaerő-kölcsönzésben az általános fordított adózást, csak a március 2-i közlönyben jelent meg.
A PM-határozat szerint még 30 napig lehet általánosságban fordítottan áfázni a munkaerő-kölcsönzésben, és április elsejétől szűkül csak a fordított áfázás az építőipari munkaerő-kölcsönzésre. Pedig az EB-engedélyünk nem 2021. március 31-ig, hanem 2020. december 31-ig volt érvényes.
