A Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség szerdai közlése szerint az Orbán-kormány 2021-ben kötött szerződést az amerikai EAC International Inc.-kel, amelynek tulajdonosa és vezetője akkoriban Fellegi Tamás volt, aki korábban a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztereként dolgozott.
Már a beszerzés előtt eldőlhetett a nyertes
A megállapodás hivatalosan a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozását, valamint amerikai innovációk és high-tech megoldások magyarországi meghonosítását szolgáló tanácsadásról szólt. A szerződés négy évre összesen 6,64 millió dollárról szólt, a tényleges kifizetések pedig megközelítették a 3 milliárd forintot.
A közlemény szerint a szerződést előkészítő iratokon már a döntés napján szerepelt, hogy melyik cégtől kell ajánlatot kérni, továbbá Fellegi Tamás neve, telefonszáma és aláírása is megjelent a dokumentációban. Egy másik feljegyzésben pedig azt javasolták, hogy kizárólag ettől az egy vállalkozástól kérjenek árajánlatot.
A Miniszterelnökség szerint mindez azt a gyanút erősíti, hogy a közel 3 milliárd forintos megbízás sorsa már az eljárás megindítása előtt eldőlhetett.
A járványra hivatkozva kerülték meg a közbeszerzést
A szerződést miniszteri döntéssel mentesítették a közbeszerzési szabályok alól. A kérelmet a Miniszterelnökséget vezető miniszterként akkor Gulyás Gergely nyújtotta be, a mentesítést pedig Pintér Sándor belügyminiszter hagyta jóvá.
Az átvilágítás szerint ugyanakkor nehezen indokolható, hogy a gazdasági és befektetési tanácsadás hogyan kapcsolódott közvetlenül a koronavírus-járvány elleni védekezéshez. A Miniszterelnökség szerint az is kérdéseket vet fel, hogy a szerződés a veszélyhelyzet megszűnése után is hatályban maradt.
A Miniszterelnökség szerint különösen figyelemre méltó, hogy a titkosítást 2025-ben is fenntartották, noha a koronavírus-járvány miatt elrendelt egészségügyi válsághelyzet addigra már évekkel korábban megszűnt.
High-tech helyett uniós hírfigyelés
Az átvilágítás során azt is megállapították, hogy a kifizetett szolgáltatások jelentős része nem a szerződésben szereplő feladatokhoz kapcsolódott.
A közlemény szerint a teljesítések között napi uniós hírösszefoglalók, hírlevelek, külföldi politikusokról készült háttéranyagok, valamint különböző geopolitikai elemzések szerepeltek. A Miniszterelnökség állítása szerint az elszámolt szolgáltatások egy része kifejezetten „európai uniós szaktanácsadásként” jelent meg, amely nem felelt meg az eredeti szerződés céljának.
Az átvilágítás során egy olyan cetli is előkerült, amely szerint egy teljesítési igazolást előbb a Miniszterelnökség egyik államtitkárának kellett aláírnia, majd csak ezt követően írta volna alá a vállalkozó képviselője.
Fellegi Tamással kapcsolatban nemrég arról is írtunk, hogy még most is az egyik cégével, az EuroAtlantic Zrt.-vel végeztet kommunikációs feladatokat a Legfőbb Ügyészség.
