Szombat éjjel immár a negyedik intenzív, úgynevezett paroxizmális, magasba tornyosuló lávaszökőkúttal járó kitörés történt a szicíliai Etnán. A földremegés kilengés este 10 órakor kezdett lassan emelkedni, ami jelezte, hogy újabb erős robbanásos kitörés várható. És valóban, egy órával később már folyamatos lávatűzijáték kitörés zajlott a vulkán csúcsán lévő Délkeleti kráterben, majd egy kisebb lávanyelv is kialakult és ereszkedett le a vulkán oldalán – írja a 24.hu-nak megküldött közleményében Harangi Szabolcs vulkanológus professzor, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.
Nem sokkal éjfél után a lávatűzijáték-kitörés lávaszökőkút-kitöréssé vált, ami azt jelenti, hogy folyamatosan tódult ki a gázban gazdag magma.
A szélcsendes időnek köszönhetően a vulkáni hamuanyag most nem terítette be a környező településeket.
Primitív magma
Mi okozza az Etna mostani intenzív vulkáni működését, az ismétlődő nagy lávaszökőkút-kitöréseket? A válasz a vulkáni kőzetekben van, ezek elemzésével ismerhetjük meg jobban a tűzhányók kitörését, és ezért kulcsfontosságú, hogy minél gyorsabban tudjuk meghatározni a kémiai összetételét, azonosítsuk a benne lévő kristályokat. Meg is vannak az első eredmények.
Marco Viccaro, a palermói egyetem professzora küldte meg gyors észrevételeit, ami alátámasztja korábbi értelmezésünket, miszerint friss, gázokban gazdag magma nyomul fel a nyílt, olvadékkal kitöltött hasadékokban. A felszín közelében pedig jelentős mennyiségben kiváló gázbuborékok okozzák azt, hogy ez a magmahab kitóduljon a felszínre.
Az elmúlt napokban keletkezett vulkáni kőzetek kémiai összetétel elemzéséből az tűnik ki, hogy a vulkánkitöréseket tápláló magma primitív. Ez azt jelenti, hogy a 60-80 kilométer mélyen, a földköpeny kőzetének részleges megolvadásával keletkezett magma viszonylag gyorsan a felszínre jut anélkül, hogy megakadna egy magmatározóban. Ezért a kémiai összetétele közel van ahhoz, ami a földköpenyben zajló magmaképződés során kialakul.
Pulzál
Milyen más lehetőség van? A keletkező magma általában megakad a földkéregben és ott elkezd kristályosodni, keveredik később érkező magmatömeggel, majd amikor a felhajtóerőből származó belső nyomása elér egy olyan szintet, hogy képes feltörni a felette lévő kőzettestet, akkor okozhat vulkánkitörést. Ezeket a változásokat észlelni tudjuk a vulkáni kőzetek vizsgálatával.
Most az Etna esetében az a helyzet, hogy a csúcsrégióban lévő kráterei alatt a kürtőcsatornák nyitottak, azaz a mélyre húzódó hasadékok olvadékkal kitöltöttek. A földkéreg alsó részén lévő magma ezért viszonylag könnyen tud ezen keresztül felemelkedni. A felnyomulás pulzálva történik, a gázokban gazdag magmaadag gyorsabban halad felfelé és ahogy eléri a felszínt lávaszökőkút formájában csap ki.
Egy kicsit várni kell, amikor elindul egy újabb, gázburborékokban feldúsult magmatömeg és ezután jön a következő paroxizmális kitörés.
Előre jelezni
A vulkanológus fő feladata, hogy jobban megismerjük a tűzhányók működését, ezek alapján hatékonyabban előre jelezhessük a kitöréseket. Az Etna mostani kitörése jó példa arra, ahol a különböző tudományterületen (geofizika, kőzettan, geokémia) dolgozó vulkanológusok együttes tudása, gyors elemzései segítenek a vulkáni esemény jobb megértésében. Az Etna esetében a továbbiakban is számíthatunk hasonló paroxizmális kitörésekre mindaddig, amíg van primitívmagma-utánpótlás.
Ha ez megszűnik és a csúcsi kürtőcsatornák eltömődnek, akkor is tovább fognak zajlanak a mélybeli magmatározóban a folyamatok és készítik elő egy következő kitörés lehetőségét. Annak lefolyása, veszélyei az Etna jelenlegi és korábbi kitörései során keletkezett vulkáni kőzetek és a vulkáni működés együttes értelmezésével jelezhető előre.
