Megválaszolatlanul maradt a legtöbb kérdés a koronavírus eredetéről az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatócsoportjának vuhani látogatását követően, de a kínai rezsim félmondatokba kapaszkodva a korábbi teóriáit felerősítve hárítja a felelősséget.
A WHO tizennégy tudósból álló csapata hosszú és nyögvenyelős egyeztetéseket követően több mint egy évvel a fertőzés azonosítását követően landolhatott az eredeti gócpontnak tekintett Vuhanban, majd az ország előírásait betartva két hét szigorú karantén után kezdhettek el vizsgálódni.
A szakemberek mostanra elhagyták a helyszínt, de komolyabb eredményekről nem tudtak beszámolni. Várható is volt, hogy néhány nap alatt nem fognak rájönni a vírus kialakulásának hátterére, hiszen Kína politikailag nagyon kényesnek érezte a témát, ezért sokáig halogatta a szemle időpontját, így mára nagyon nehézzé vált bármit is bebizonyítani.
Denevérek, laboratórium vagy valami egészen más?
Miközben már több fajta vakcina is rendelkezésre áll ellene, azt még mindig nem tudni biztosan, honnan ered a koronavírus.
A WHO már tavaly májusban, a járvány kirobbanását követően szeretett volna tudományos kutatást végezni Vuhanban, de ezt a kínai kormány különböző okokra hivatkozva rendre elutasította, miközben a kormánysajtóban egyre hangosabbá vált az a vélekedés, hogy egy másik országból kerülhetett be a fertőzés Kínába.
Végül január közepére sikerült időpontot egyeztetnie a WHO kutatóinak a kínaiakkal, hogy a koronavírus eredetét övező számos lehetséges elméletet igazolják vagy megcáfolják, ezáltal közelebb kerüljenek az igazsághoz.
- A kutatók szerint a legvalószínűbb, hogy denevérek voltak az eredeti vírushordozók, ezek adták át a fertőzést más állatoknak, majd róluk került az emberekre. Létezik olyan elmélet is, hogy közvetlenül a denevérektől kapta el a nulladik beteg a vírust, de minden bizonnyal volt egy közvetítő faj is. A kérdés tehát az, hogy milyen állat és legfőként mikor?
- Központi része a nyomozásnak a Huanan nagybani piac, ahová a járvány kezdetén több koronavírusos esetet is visszavezettek, tehát nem elképzelhetetlen, hogy itt fertőződött meg az első ember. A piacon árulnak fagyasztott halakat és élő állatokat egyaránt, például nyulakat is, melyek bizonyítottan képesek elkapni a vírust. Kína szerint csak felületeken észlelték a vírus jelenlétét 2020 elején, állatokon nem. Mindenesetre a piac meghatározó állomása lehetett a vírus útjának.
- A konspirációs elméletek kedvelői hosszú ideje kitartanak a mellett, miszerint egy kínai laborból szabadult el a vírus, ezt az elképzelést még Donald Trump volt amerikai elnök is osztotta. Vuhanban valóban van egy virológiai intézet, ahol koronavírusokat tanulmányoznak, de a legtöbb szakértő teljesen kizártnak tartja ezt a forgatókönyvet.
- Fennáll az a változat is, hogy fagyasztott élelmiszereken érkezett a vírus Vuhanba. A kínai kormány kommunikációjának ez visszatérő eleme, mert így más országokra tudják hárítani a figyelmet és a felelősséget. Fagyasztott termékeken egyébként a járvány alatt többször is kimutatták már a fertőzést, de minimális az esélye, hogy így került volna Vuhanba.
A 14 fős csapat tehát ezekre kereste a választ, de túl sok idejük nem volt rá. Január közepén landoltak Vuhanban, majd a két hét karantén letelte után január 28-án kezdhették el a munkát.
Első útjuk egy fagyasztott termékeket tároló létesítménybe vezetett, majd másnap a kínai tisztviselő társaságában részt vettek egy kiállításon, amely Vuhan 76 napos karanténidőszakát mutatta be. Beengedték őket a Huanan nagybani piacra is, több kórházban is jártak, beszéltek túlélőkkel, orvosokkal, valamint a helyi virológiai intézetbe is ellátogattak. Elmondásuk szerint a kínaiak mindenhol készségesek voltak, és mindent láttak, amit szerettek volna.
Apró nyomok
Drámaian megváltoztattuk-e a korábban rendelkezésünkre álló képet? Nem hiszem. Sikerült-e többet megértenünk, és új információkat hozzáadni a történethez? Abszolút.
Erről beszélt újságíróknak Peter Ben Embarek, a WHO vuhani kutatócsoportjának vezetője, miután befejezték a vizsgálatot.
A kutató világmegváltó hírekről nem, csak általánosságokról tudott beszámolni a sajtótájékoztatóján.
E szerint fenntartják, hogy a koronavírus valószínűleg úgynevezett zoonózis, vagyis állatokról emberre átterjedt betegség, de hogy melyik faj az eredeti vírushordozó, azt egyelőre nem tudni. Mint mondta,
Ahhoz nem jutottak sokkal közelebb, mi a Huanan nagybani piac pontos szerepe a járvány kialakulásában. Azt pedig nem zárhatják ki, hogy a fagyasztott termékeknek köze volt a járvány kirobbanásában.
Embarek utóbbi kijelentése már önmagában sokakat meglepett, mert a független szakértők korábban egyöntetűen azon az állásponton voltak, hogy ez nem befolyásolhatta érdemben a pandémia lefolyását. Volt viszont még egy elejtett mondata, ami hosszabb távon is komoly politikai és diplomáciai vitákat szülhet.
A tudós úgy fogalmazott,
rendkívül valószínűtlen, hogy a koronavírus a vuhani laboratóriumból szabadult el.
Ez elsőre talán ártatlan megjegyzésnek tűnhet, de Hszi Csin-ping kormányának éppen elég volt ahhoz, hogy minden rágalmat lepattintson magáról, egy időre.
Koronavírus? Délkelet-Ázsia!
Ha csak a kínai állami médiából tájékozódnánk, akkor azt hihetnénk, az Egészségügyi Világszervezet nyomozása egyértelműen kizárta, hogy Vuhan a járvány eredeti gócpontja. Ez persze közel sincs így, de ezt a narratívát a rezsim hihetőnek tűnő körítéssel próbálja alátámasztani.
Miután a WHO kutatói sajtótájékoztatón számoltak be a tapasztalataikról, és burkoltan arról, hogy nincs áttörés a témában, a kínai propagandagépezet győzelmet kiáltott.
A China Daily nevű állami lap vezércikkének címe úgy szólt,
WHO csapat: a vírus eredetét nem lehet földrajzi helyhez kötni.
De a szintén kormánypárti Global Times még ennél is tovább ment, és azt írta,
a WHO készen áll Délkelet-Ázsiát meghatározni a vírus eredetének.
Kína a járvány kezdete óta próbál lemosni magáról minden vádat. Ugyan a koronavírusról nem tehetnek, a legtöbb kritika azért éri a kormányt, mert nem jelezték időben a fertőzés megjelenését, és nem tettek meg mindent a járvány terjedésének megakadályozásáért. Mindezt úgy próbálják hárítani, hogy a pandémia nem is tőlük indult.
A Kínai Kommunista Párt már tavaly is minden kommunikációs csatornán azt próbálta tudatosítani az emberekben, hogy minden bizonyíték arra utal, a koronavírus nem Vuhanban ütötte fel a fejét, hanem importált fagyasztott termékek csomagolásán jutott be az országba.
Mivel a WHO ezt nem vetette el, ráadásul a laboratóriumot kivették a körből, a rezsim ezt tökéletesen meg tudja lovagolni.
Ujjal mutogatnak Amerikára
A WHO kutatócsoportja alig pár nappal a sajtótájékoztatóját követően kényelmetlen helyzetben találta magát, mert tulajdonképpen miattuk kiéleződött a nemzetközi diplomáciai csata főként Kína és az Egyesült Államok között.
Peter Daszak, az Egészségügyi Világszervezet Vuhanban tartózkodó egyik szakértője óva intett attól, hogy túlzottan az amerikai hírszerzés információira támaszkodjon a világ a koronavírus eredetével kapcsolatban.
Az USA ezt nem hagyta szó nélkül. Ned Price amerikai külügyi szóvivő kedden Washingtonban arról beszélt, a vizsgálat eredményeit összefoglaló adatokat nem szabad vakon elhinni, már csak azért sem, mert Kína ebben a témában eddig nem biztosított átláthatóságot.
Csakhogy a WHO-jelentés után jelenleg Kínánál van az előny, és ezt a jelek szerint ki is használják. Hu Xijin, a Global Times főszerkesztője a közösségi oldalán úgy fogalmazott,
Amerika függetlenül vizsgálná a WHO adatait? Nem a WHO-nak kellene vizsgálnia az amerikai adatokat? Félrehallottuk, vagy tényleg ilyen szégyentelen az amerikai szóvivő?
Még ha az ő véleményét nem is tekintjük mérvadónak, Zeng Guang, Kína járványügyi vezetőjének szavai már annál inkább annak vehetők.
Elmondása szerint a WHO-nak az amerikai laborokat kellene legközelebb átfésülnie, mert mind fogalmazott,
a történelemben az Egyesült Államok volt az, amely biológiai és kémiai fegyverekkel támadott.
Most tehát ott tartunk, hogy Kína szerint Délkelet-Ázsiában de akár egy amerikai laborban is lehet a vírus eredete, de semmiképp sem náluk. Ezek persze jobbára megalapozatlan kijelentések, tudva, hogy Peking szisztematikusan próbálta aláásni a vuhani vizsgálatokat, és folyamatosan rejtegette az információkat a szakértők elől.
A vírus történetét azért is lenne fontos meghatározni, mert ha tanulmányozni lehetne, miként terjedt át adott esetben a denevérekről a vírus az emberekre, a jövőben meg lehetne előzni hasonló világjárványokat.
Hogy idáig mikorra jutunk el, megtippelni sem lehet. Már ha egyáltalán eljutunk, és Kína egy év alatt nem semmisítette meg a bizonyítékokat.
