– Sokan járnak az új piacra? – kérdezem az atkári bolt előtt az egyik vevőt.
– Milyen piacra? – húzza fel a szemöldökét. Aztán leesik neki, hogy arról a néhány bekerített fémasztalról van szó, amit pár hónapja adtak át a kisbolt parkolójában. Nem látszik rajta, de 25,8 millió forintból készült. Tavaly októberben a polgármesterrel együtt Szabó Zsolt, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője is megtekintette a piacot, amitől az uniós pályázat összefoglalója szerint a helyi gazdaság felpezsdülését várják. Komoly piaci élet azonban még nem indult be Atkáron.
És a hevesi község csak az egyik olyan település, ahol ilyen minipiac kialakítására nyertek több tízmilliós összeget.
az EU Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjának (TOP) a forrásaiból. Húsz kilométerrel odébb, Kiskörén megújult egy kilencedik is, 34 millióból, Lőrinciben pedig egy sokkal grandiózusabb, önmagában 317 milliós fejlesztés keretében egy jóval nagyobb piacot adnak át hamarosan.
A boconádiaknak inkább út kellett volna, mint piac, ha engem kérdez. Rám még soha nem erőltettek semmit, viszont ha megkeresnék magát azzal, hogy építhet valamit, ami a távlati tervei között szerepel, akkor visszautasítaná?
– tette fel a költői kérdést a boconádi piactér és a polgármesteri hivatal közös udvarán a település független polgármestere, Kis István.
És hogy ki kereste meg a polgármestert a pályázati lehetőséggel? „A képviselő úr szólt, hogy van egy ilyen pályázati lehetőség”, árulta el. Arról a Szabó Zsoltról van szó, akinek körzetében más TOP-os pályázatok miatt nyomoz a rendőrség tavaly óta, korábban pedig azzal került be az országos hírekbe, hogy a Mikulás helyett ajándékozott.
Elektromos autótöltők biztosan lesznek
Nem egészen tíz kilométerrel odébb, Tarnaörsön még hiába keressük a piacot, pedig 2019 októberét adták meg a megvalósítás végső dátumának az EU-s pályázatkereső honlapon. „Úgy készül az, mint a Luca széke” – mondta egy helyi asszony. „Most mondjam azt, hogy a Szabó úrnál nyomoznak? Na, hát nyomoznak, de én ebbe nem akarok belekeveredni” – folytatta, majd áttért a falut sokkal inkább lázban tartó eseményre: megjelent két szkafanderes az egyik háznál tesztet venni, azt tippelgetik, „kit vittek el”. Másnap ugyanis éppen temettek egy hatvanas éveiben járó, a koronavírus szövődményeiben elhunyt tarnaörsit, aki már a vírus harmadik áldozata a kis községben.
A kijelölt céldátumhoz képest a kivitelezési szerződést csak tavaly februárban kötötték meg Tarnaörsön egy Heves megyei pályázatokon gyakran feltűnő céggel. A vállalkozásról majd később, egyelőre maradjunk a piacoknál, amiből a támogatás 2017-es lehívása óta egyelőre csak egy szép nagy, téglalap alakú gödör készült el a faluban a lebontott régi óvoda helyén.
„Nincs is jó helyen, kiesik, de majd megszokjuk, ha egyszer elkészül” – mondta egy idősebb nő a falu jelenlegi, egyébként valóban lerobbant piacterén, ahol egy nő árult zöldségeket. Tőle tudjuk, hogy a régi piacon sem mosdó, sem kézmosási lehetőség nincs, de ezeket nyilván olcsóbban meg lehetne oldani, mint egy új piacot építeni 52 millió forintból.
Őstermelő? Az nincs itt helyben. Még a Balázs bácsi volt, de ő is 90 év körül van, és Jászágóról járt át régebben
– tudjuk meg szintén a piacon.
Így jó kérdés, hogy mi szükség lesz 20 árusító standra a tarnaörsi piacon, de még talán azoknak is több értelme lesz, mint a két elektromos autótöltőnek. Utóbbit nem is a szükség hívta életre, hanem a pályázati kritériumrendszer, de hát majd akkor írnak ki minden elemében értelmes vidékfejlesztési pályázatokat Brüsszelben, amikor a tarnaörsi piacra jár valaki elektromos autót tölteni. Vagy a nagyfügedire, a nagyrédeire, a tarnaméraira, a ludasira és így tovább, ugyanis minden piacocska mellé került elektromos autótöltő is.
„Ezen települések egy kézben legyenek”
Nem csak az elektromos autótöltők, hanem a parkolóhelyek, a kerékpártárolók és a mosdók (köztük akadálymentes is) is kötelezők az új piactereknél, még ha ezeknek sincs mindig értelmük. Mint írtuk, az atkári piac például a bolt parkolójában épült, ahol jóval több autó elfér kényelmesen, mint amennyi valaha megfordult ott egyszerre.
A pályázatokat mind a Heves Projekt Regionális Gazdaságfejlesztési Kft. (HPRG) írta, amely a közbeszerzéseket intézi a választókerület nagy részén.
Ezt a céget célirányosan azért hozta létre az államtitkár és a mérnökök, hogy a 36 település, amely a 3-as számú választókerülethez tartozik, egy kézben legyenek
– mondta Vargáné Csengeri Mónika, Ludas fideszes polgármestere a 2018. márciusi testületi ülés jegyzőkönyve szerint.
Az államtitkár pedig itt ismét Szabó Zsolt, aki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára volt akkoriban. Nem sokkal a közgyűlés előtt az országos sajtóba is bekerült azzal, hogy Lázár János még miniszterként nyilvánosan bírálta az államtitkárt, amiért az Lázár szerint „súlyos hibát követett el”, ezért Hatvan TOP-os pályázatait felülvizsgálják. Fellebbezés után több pályázat kedvező elbírálásban is részesült azok közül, amelyeket a hatvani polgármesteri székben Szabó Zsoltot követő, szintén fideszes Horváth Richárd intézett.
A HPRG nem erőltette meg magát a különböző pályázatoknál, ezek nagy része rendkívüli hasonlósággal készült, sok helyen csak a műszaki adatok változtak. Az olyan panelek, mint „a beruházás következtében felpezsdül a térség gazdasági élete, miután jelen projekt a település, illetve a környékről érkező őstermelők, árusítók termékeinek piacra jutását élénkíti, könnyíti” viszont ismétlődnek.
A gödröket már kiásták
A megvalósítás ehhez képest nagyon eltérő ütemben zajlik. Az atkári és a boconádi piactér már kész, a ludasi is hamarosan nyithat, bár már 2018 októberére ígérték. A cirka 700 lakosú faluban négy faasztal várja az árusokat, és már a konténermosdó is áll mellettük a friss térkövezeten. 25,2 milliójába került ez az uniós adófizetőknek, ugyanis nem csak a ludasi, de az összes piactér száz százalékos EU-s támogatásból épült.
„Már kész kellene annak lennie, de hát isten tudja mikor lesz kész!” – mondja egy bicikliző idősebb nő Boldogon, jót kacagva azon, hogy ennyire lassan épül a boldogi piactér. A kivitelezővel 2019 októberében kötöttek szerződést a munkára.
Annak viszont örültek – bárhol is jártunk –, hogy lesz új piac, még ha abban nem is biztosak a helyiek, hogy árusok is lesznek majd ott. Van község, ahol régóta működik piac, máshol egyáltalán nincs: úgy látszik ez nem volt szempont az új piacterek kialakításánál. Boldogon az árusok hiánya valószínűleg pont nem lesz probléma, mert szinte több fóliasátor van a faluban, mint ház. Máshol ilyet egyáltalán nem láttunk.
A legreménytelenebbnek a Nagyfügeden épülő piactér tűnik: itt már lerakták a térkövet – három év alatt, ugyanis 2017-ben hívták le a támogatást –, de néhol alig lehetett odamászni a gaztól. Ez nyitásra biztos jobb lesz, de az odavezető földutakon nem árt a négykerék-meghajtás, mert a falu egy eldugott szegletébe, omladozó házak gyűrűjébe épülő minipiachoz komoly kátyúrengeteget kell leküzdeni az autóval.
Az MTVA korábbi műsorgyártója a befutó piacépítő
Mivel 2017. január 1-jétől változott a közbeszerzési értékhatár, nettó 25 millió forintra emelkedett, ezért több községben nem is írtak ki közbeszerzést a piacépítésre, hanem egyszerű beszerzés keretében, három árajánlat bekérésével választották ki a kivitelezőt.
Több községben azt a Fejlesztési és Koordinációs Központ Nonprofit Kft.-t bízták meg a projektmenedzsmenti feladatokkal – ez magában foglalja az árajánlatok bekérését is, ha nincs közbeszerzés –, amelynek Gál Erzsébet a vezetője. Születési dátuma alapján arról a Gál Erzsébetről van szó, aki korábban a hatvani városüzemeltetési, illetve a városgazdálkodási céget is vezette még Szabó Zsolt polgármestersége idején. Illetve ő volt 2019-ben a Fidesz jelöltje a polgármester-választáson, miután Szabó Zsolt és a korábban szintén fideszes, immár független Horváth Richárd polgármester között elmérgesedett a konfliktus.
„Teljes mértékben úgy gondolom, számíthatok Szabó Zsolt országgyűlési képviselőnk és a Fidesz-KDNP támogatására, tanácsaira. Nagyon jó kapcsolatban vagyunk, nagyon sokat dolgoztunk együtt az elmúlt közel tíz évben, és kiválóan együtt tudtunk működni” – nyilatkozta Gál Erzsébet a Hatvan Online-nak 2019-ben. Szabó pedig csak „Gál Erzsikeként” hivatkozott rá ugyanitt.
Érdekesség, hogy a másik két hevesi választókerület egyikében sem hívták piacos közbeszerzésekre azt a céget, amely Szabó Zsolt választókerületében a piacokat építhette. Igaz, azok nagyobb munkák voltak: Heves 1. és Heves 2. nem kért a minipiacokból: az egyesben, Nyitrai Zsolt vidékén csak Noszvajon újították fel a piacot, Horváth László körzetében ugyanezen a TOP-os pályázaton hét településen újult meg piac, de egyik sem lett minipiac.
Tarnaörsön és Boldogon viszont muszáj volt közbeszerzést kiírni, és mindkét helyen ugyanaz a cég lett a befutó. Előbbi községben ez nem is meglepő, mert csak egyetlen ajánlat érkezett be, a JRM Produkció Kft.-é.
JRM Produkció Kft.-ről már írt korábban a Népszava, a hatvani közbeszerzésekről szóló cikkében. A megyében taroló, alapvetően turbinagyártással foglalkozó MOVIÁD Kft. után ők nyerték a második legtöbb közbeszerzést, megközelítően 700 millió forint értékben.
Boldog és Tarnaörs mellett Nagyréde, valamint Nagyfüged is a JRM-et bízta meg a piacépítéssel. Ludas és Boconád esetében nem tudjuk, ki volt a kivitelező, mert többszöri kérdésre sem árulták el az önkormányzatok, és a községek honlapjain sem találni erről információt.
Atkáron viszont biztosan egy másik céggel, a Medibau Kft.-vel dolgoztak. Ez a cég sem ismeretlen a megyében, vezetője, Somorjai Gábor már 2016-ban is vágott át szalagot az akkor még államtitkár Szabó Zsolttal.
Tarnamérán pedig még csak előkészítik a projektet, amely a legdrágább kis piac lesz a környéken: 60 millióba kerül majd.
A Rácz Gábor vezette JRM Produkció Kft. profilváltása óta a nettó árbevétele közel megduplázódott: 2015-ben még 128 millió árbevételt jelentettek, 2020-ban már 250 millió forintot. Az adózott eredményük viszont ugyanezen időszak alatt 21 millióról 9,6 millióra csökkent. Tőkéjük viszont 42 millióról 84 millióra duplázódott, és eszközeik is százmillióval nőttek a 2015-ös 61 millióhoz képest.
Sok az a huszonmillió egy kis piacra?
Hogy mi a drága, vagy mi az olcsó, az relatív
– mondta a boconádi polgármester, amikor azt firtattuk, nem sok-e 20 millió forint három asztalért, egy konténermosdóért, és egy kis parkolóért.
Kis István elmondta, az építőiparban nagyon mennek fel az árak, a kötelező elektromos autótöltő is egymillió körül volt, történt egy kis tereprendezés, műszaki engedélyeket kellett kiváltani és a többi. Nagyjából ötmillió forintig jutott a felsorolásban, és megígérte, hogy megmutatja majd a részletes költségvetést, később mégsem küldte el, hiába kértük emailben.
Kocsis Attila, atkári polgármester videót is készített, miután Hadházy Ákos posztolt a szerinte túlárazott piactérről. A polgármester ebben azt mondta, hogy az építési költségek mellett a tervezési és engedélyezési kiadások, a projektmenedzsmenti feladatok, a közművesítés és az EU által előírt nyilvánosság biztosítása dobta meg az árat, így lett 26 millió három fémasztal, egy mosdó, néhányszor tíz négyzetméternyi beton, egy kis parkoló és persze az elmaradhatatlan elektromos autótöltő. Amikor telefonon kerestük Kocsis Attilát, azt is kiemelte, hogy a 27 százalékos áfa is visszakerült az önkormányzat költségvetésébe. Ezeket mind számba véve valóban 20 millió körüli összegbe került a három asztal, a betonozás, a mosdó és a többi kötelező elem.
Nézze, áldatlan állapotok voltak itt. A zöldségestől nem tudtak beállni az autók. A tojásos összekapott a bugyissal a helyen, most meg normális környezetben árulhatnak
– mesélte a boconádi polgármester, elismerve, hogy a bugyison, a tojásoson és a zöldségesen kívül más nem is nagyon piacozik Boconádon, és ők se mind helyiek.
Mindeközben két munkás a nemrég átadott piaci stand lécein dolgozott, mert úgy látszik, azt elfelejtették a tervezésnél, hogy az esővel megszívja magát a fa.
Kerestük Szabó Zsoltot is, hogy miért ajánlotta egymáshoz ilyen közeli településeknek, hogy építsenek piacot. Azt válaszolta: „Minden település maga dönti el, hogy milyen fejlesztésekre van szüksége. Ezekről a fejlesztésekről a demokratikusan megválasztott polgármester és a képviselő-testület dönt a jogszabályok betartása mellett”. Hozzátette, neki országgyűlési képviselőként „az a legfontosabb feladata, hogy a települések polgármestereivel, civilekkel, a településen élőkkel tartsa a kapcsolatot”.
Kérdeztük arról is, hogy a piacépítésen befutó cégeket ismeri-e, erre így válaszolt:
A projektek lebonyolítása a települések polgármestereinek és képviselő-testületeinek a feladata. Én nem ismerem a projektek szereplőit.
Szabó Zsoltot éppen ezekben a napokban választották meg a Magyar Triatlon Szövetség elnökévé, és úgy tűnik, lesz is bőven feladata, mert például az olimpikon Kuttor Csaba nem örül, hogy olyasvalakit választottak meg sportvezetőnek, aki szerinte nem tudja, eszik vagy isszák-e a triatlont, és „akinél a Google első 50 találata nála a korrupciót hozza ki”. A Magyar Triatlon Szövetség egyik elnökségi tagja, Zelcsényi Miklós viszont a szavazás előtt egy Facebook-posztban képbe helyezte a Szabóról szavazni készülőket:
Lehet morogni, sarat dobálni és felháborodni, de ha azt szeretnénk, hogy ne csak jó szándék és megújulás legyen, hanem pénz is a célokra, akkor nem kérdés, hogy kit kell elnöknek megszavazni.
