Életmódváltozások a felmelegedés miatt
Hőhatás
Ha eddig nem hittük volna, az utóbbi napok 42 fok közeli hazai hőség-rekordjai nyilvánvalóvá tették: a klímaváltozásról nem lehet többé csak jövő időben beszélni. Már ma el kell kezdeni életmódunkat az időjárási szélsőségekhez igazítani.
Zacskós vizet osztogattak, és kivételesen megengedték, hogy a palackos üdítőket bevigyék a rajongók a Rolling Stones múlt pénteki budapesti koncertjére, ahol a szervezők még arra is készültek, hogy vízzel locsolják a színpadhoz közel állókat. A különleges intézkedéseket a még este is 30 fok feletti hőmérséklet indokolta, s lehet, hogy az elviselhetetlennek tűnő meleg is közrejátszott abban, hogy nem kelt el minden jegy a világhírű rockzenekar Puskás Stadion-beli fellépésére.
Időjárási kilengések ritkán avatkoztak eddig mindennapi életünkbe, de úgy tűnik, a sorra megdőlő melegrekordok és a klímaváltozás kézzel fogható hatásai miatt a megszokott életvitelünkön is változtatnunk kell.
KÉSÉSBEN. Az első 15 évben a megelőzésre összpontosított a klímaváltozással kapcsolatos világszintű diskurzus: tudósok és politikusok azon tanakodtak, mit kellene tenni az esetlegesen bekövetkező időjárás-változások ellen. A hosszú felkészülés miatt a világ lekésett a megelőző intézkedésekről. A prevenció helyébe az alkalmazkodás lépett. „Az ezredforduló környéki meglepően meleg és szélsőséges időszakok, és a szaporodó emberáldozatok hívták fel a világ figyelmét arra, hogy kifutunk az időből” – nyilatkozta a Figyelőnek Zágoni Miklós fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia klímaváltozási programjának résztvevője.
Újra kell gondolni a szabadidő eltöltését, de akár egy munkahelyi ebédet is; ezáltal, persze nagyon lassan, megváltozhat a magyarok életmódja – mondja Szirmai Viktória, a klímaváltozás hatásait is vizsgáló szociológus, aki sietve hozzáteszi: mindez persze nem csak kedv kérdése. „A szélsőséges időjáráshoz, jelen esetben a hőséghez való alkalmazkodás nagyban függ az egyén társadalmi státusától. Aki nem kötetlen munkaidőben dolgozik, nincs vidéki háza, ahova a hőség elől elmenekülne, vagy pénze, hogy klímát szereltessen a lakásába, ki van szolgáltatva az időjárásnak” – mutat rá a szociológus.
Eltolódott a csúcsforgalom ideje a kánikula miatt a fővárosban, az autósok reggel korábban indulnak el, és az eddiginél később veszik hazafelé az irányt – derül ki a Fővinform tájékoztatásából. Sokszor már reggel 6 órakor áll a sor, ami megismétlődik este 7 körül – így elkerülhetik az autósok az igazán forró időszakokat. A tömegközlekedést használóknak kevesebb lehetőségük van erre, pedig az utasok száma nem csökkent érzékelhetően a nyár közepének átlagához képest. Az idősek többsége a jelek szerint megfogadta a jó tanácsokat, és napközben nem utazik, ha nem muszáj – összegzi a kánikulai napok tapasztalatait Kiricsi Karola, a BKV szóvivője. Néhány trolit leszámítva csupán a Volvo buszok légkondicionáltak a BKV járművei közül, márpedig azok leterheltek a 2-es metró felújítása miatt, így a megszokottnál kevesebb vonalon járnak, ráadásul időnként ezeken sem működik a klímaberendezés. Az utasok legfeljebb a szebb jövőben és Demszky Gábor főpolgármester ígéretében bízhatnak, aki kijelentette: a főváros soha többé nem szerez be légkondicionáló nélküli tömegközlekedési eszközöket.
Működik a régóta bevált technika is: aki csak teheti, a hétvégén elhagyja a várost. Az első kánikulai hétvége péntekjén még csak a szokásos hosszúságú kocsisor tartott a Balaton és a Velencei-tó felé, a múlt szombaton és vasárnap azonban az átlaghoz képest sokkal többen gondolták úgy, hogy szükségük van egy-két napnyi vízparti felüdülésre. A tömeg igazán a vasárnapi visszaúton vált látványossá, amikor egyszerűen nem tudott elfogyni a kocsisor.
ÉJJELI BEVÁSÁRLÁS. Az emberek napirendjük számos pontján változtatnának a közel 40 fokban. Az egyik bevásárlóközpont-lánc által kiadott közleményből kiderült: vásárlóik az időjárás miatt átütemezik teendőiket. Míg a magyarok hagyományosan este 6 és 8 óra között vásárolnak, addig mostanában később, csupán este 8 óra tájban indul meg a roham, amely akár 11 óráig is eltart. S a kosárba persze jóval több sör és ásványvíz kerül: az említett áruházlánc adatai szerint a kánikula első három napjában 37 százalékkal több sör és 24 százalékkal több üdítőital és ásványvíz fogyott az előző, hűvösebb hétvégéhez képest.
Étkezési szokásaink is megváltoznak a nagy melegben. Vidák László, a budapesti Menza Étterem tulajdonosa szerint egyenesen „mediterrán ország lettünk”, ami az étkezési szokásokban is meglátszik. Főleg a vacsorákon. Újabban 9-kor kezdődik az esti étkezési hullám, s az emberek akár fél 12-kor sem átallnak ételt rendelni. A hőségben Vidákék nem cseréltek étlapot, a heti ajánlatuk viszont csupa könnyű ételből áll. Hatalmas mennyiségben fogy a sör, a limonádé és a saláta, a nehezebb ételek, például a gombás vaddisznópörkölt azonban mostanában valahogy nincs a kedvencek között.
Naponta a szokásosnál 16 millió forinttal magasabb bevételt számolhatott össze a kánikula első hetén a Geri Károly vezette Startutazás, amely több száz iroda útjainak viszonteladója, s amely cég július-augusztus hónapban realizálja egész éves forgalmának 40 százalékát. Megfigyelések szerint nem feltétlenül a hőségre mozdul az utas, sokkal inkább a hirtelen beálló és hosszan tartó időjárás-változások adnak lökést az utazási kedvnek, legyen szó rekordmelegről, farkasordító hidegről vagy tartós esőzésről. Bár hőségben a városlátogatások nem keresettek, pusztán a kánikula miatt nem lépnek vissza az emberek az ilyen típusú, előre befizetett útjaiktól. Persze döntően a tengerparti utazások „dübörögnek”: a kánikulában az utazási irodák a legtöbbet tunéziai, görög és horvát utakból értékesítenek.
A palermói Via Ruggero Settimón minden munkanapon negyed kettőkor másfél órás sziesztára indulnak az UniCredit Bank fiókjának dolgozói. Egészen pontosan már „csak” másfélre, miután napjainkra a mediterrán térségben is lejárt a többórás délutáni ejtőzések ideje. Igaz ugyan, hogy a görög munkavállalók közül sokan még mindig négyórás kimenőt kapnak, ám ennek fejében este 9-ig kell dolgozniuk. A spanyol kormány ugyanakkor már tavaly a felére kurtította a 120 perces napközbeni pihenőt a közigazgatásban. Noha a változtatástól azt remélik, hogy önmagában 8 százalékos javulást hoz a gazdasági teljesítményben, a magánszféra vonakodva veszi csak át az évszázadokon át jól bevált zárva tartási rendet felülíró szabályokat. Főképp a kisebb üzletekre jellemző, hogy délben lehúzzák a rolót, s csak délután 3-4 óra tájt költözik a boltokba vissza az élet.
Míg a mediterrán térségben elfogadott és a hivatalos munkarendbe beiktatott elem a szieszta, nálunk egyelőre még csak álom. A Munka törvénykönyve tartalmaz ugyan egy legalább 20 perces munkaközi szünetet az alapesetben 8 órás munkaidőhöz, ám ezzel meghosszabbodik a munkahelyen eltöltendő idő. A munkáltató persze dönthet kiadósabb ebédszünetről is, valamint arról, hogy a munkaközi szünet legyen része a munkaidőnek. Ez azonban nem terjedt el túlságosan a hazai gyakorlatban, ahogyan a másfélórás ebédidő is inkább a kötetlen munkaidőben dolgozók privilégiuma. Az átlagostól jócskán eltérő hőmérséklet ugyanakkor már négy évvel ezelőtt is felvetette a nyári szieszta létjogosultságát. Az Országos Választási Bizottság hétfői ülésén pedig hitelesítette a szieszta bevezetéséről szóló országos népszavazási kezdeményezést.
A hatályos előírások jelenleg csupán az ingyenesen járó védőitalhoz való hozzáférést, valamint a higanyszál emelkedésével arányos, óránkénti pihenőket tekintve kötik meg a munkaadók kezét, minden más az emberséges bánásmódon múlik. S persze azon is, hogy ki milyen munkát végez, hiszen az aratók éppúgy nem tehetik meg, hogy árnyékba bújnak betakarítás idején, mint a gépek zavartalan működéséért felelős szolgáltatók. A gépértékesítéssel és szervizzel foglalkozó Axiál Kft.-nél nem is tudnának változtatni a munkarenden vagy a munkaidőn. „Számukra a mezőgazdaságból élő ügyfeleink aratási szezonja a csúcsidőszak” – hangsúlyozza Pintér Zsolt, a bajai központú cég ügyvezető igazgatója. Amit lehet, megtesznek azért, hogy elviselhetőek legyenek a kánikula hetei: hegyekben áll az ásványvíz a telephelyeken, s erre a nyárra a cég autóparkja elérte a 80 százalékos klimatizáltságot.
Védőitalban és légkondicionálásban a Deloitte Magyarország egészen biztosan felveszi a versenyt az Axiállal. Bár a hivatalos sziesztaszabályozásnak a tanácsadó cég is híján van, minden alkalmazottja jól működő klímákkal felszerelt helyiségben végezheti munkáját. Persze, csak addig, amíg ki nem teszi a lábát az irodából. Ugyanez érvényes a nyári időszak lazább „dress code-jára” is: a már régóta létező öltözködési könnyítések „csak a bent dolgozókra vonatkoznak, az ügyfelekhez látogatók az ottani szabályokhoz alkalmazkodnak” – szögezi le Oszkó Péter, a társaság elnök-vezérigazgatója. Ha a kifelé tartók helyzetét nem is, a beérkezőkét igyekszik megkönnyíteni a cég azzal is, hogy növelik a zuhanyzókapacitást, amely eddig mindössze a kerékpárral közlekedőkre volt méretezve.
Hermann Irén, Csák Csongor, Halaska Gábor, Kitzinger Szonja, Váczi István és Zeisler Judit
25%: átlagosan ennyivel emelkedett a vízfogyasztás a kánikula napjaiban Budapesten.
Üzletnek sem utolsó
Néhány nappal megjavításuk után újból nem adnak vizet a Margitsziget közkútjai, így az arra járók kénytelenek üveges hűsítőket venni. Méghozzá borsos áron – fél liter ásványvízért akár 700 forintot is elkérnek a helyi nyerészkedők. Az extrém hőség ugyanakkor számos más megoldás iránt is megnövelte a keresletet:
LAKÁSÁRNYÉKOLÓK. A lakások, házak kiválasztásánál is fontos szempont lehet a hűtés. A fővárosban jelenleg félezer lakást építő Elephant Holding a minap adott ki közleményt arról, hogy lakáskereséskor érdemes gondolni a kánikulai napokra. A házak kivitelezésénél Végvári Gábor, a cég műszaki vezetője szerint cége számos, a kánikula okán fontos szempontot figyelembe vesz. Mediterrán jellegű, túlnyúló tetőket terveztek, valamint kiugró ablak- és teraszárnyékolókat, amelyek a magasan járó nyári nap ellen védenek, az alacsonyan járó téli nap viszont besüt a lakásba. A legjobban persze az átmenő alaprajzú – azaz több égtáj felé nyíló ablakú – lakások tulajdonosai járnak, akik éjszaka vagy hajnalban át tudják szellőztetni a lakást, nappalra pedig teljesen elsötétítenek.
PÁRABERENDEZÉSEK. Jó pontokat szerzett választói előtt Rogán Antal, V. kerületi polgármester, amikor permetkapukkal lepte meg a kerületben hűsölni vágyókat – a forgalmazó cég pedig jó reklámot kapott. A friss vizet permetező alkalmatosságokat július közepén avatták fel három közparkban. A négy-öt éve bevezetett berendezéseket eddig többnyire csak sportversenyeken vagy a budapesti plázson használták, most viszont „egymásnak adják a kilincset a különböző önkormányzatok” – érzékelteti az üzleti siker nagyságrendjét Turcsán Pál, a Maxballoon Kft. ügyvezetője. Elsőként az V. kerület bérelt permetkapukat – a hőségriadó idejére – kétmillió forintért. A szerencsés győri önkormányzat viszont ingyen kapott kölcsön két páraventilátort egy környékbeli cégtől. Bár az akció karitatívnak indult, reklámnak sem volt utolsó: a felajánlást tevő Ditusz Kft.-t is meglepte, hogy mennyien keresték meg őket, látva a győri városháza előtti téren működő készülék sikerét. Hasonlóképp kelendőek lettek az idén a Toi Toi Kft. által kínált párakapuk, amelyeket a rekkenő hőség idején egyre többen kölcsönöznek – leginkább rendezvényekre. A mobil vécéiről ismert cég tavaly hozta be az első párakapukat az Egyesült Államokból, meglátva a lehetőségeket az egyre forróbb itthoni nyarakban.
TRÓPUSI VENTILÁTOROK, HŰTŐCSERE. A Kárpát-medencétől mindeddig idegen klímára tervezték a Saturn áruházláncban forgalmazott, különösen ellenálló úgynevezett trópusi ventilátorokat. A hőség azonban itthon is felkorbácsolta a keresletet e speciális termékek iránt. Többek közt az ilyen és hasonló klímaberendezéseknek köszönhető, hogy az áruházláncban az elmúlt két hétben 8-10-szeresére emelkedett a forgalom az átlagos nyári üzletmenethez képest. A kánikulai napokon a vásárlók inkább a mobil változatokat részesítik előnyben a beszerelést igénylő, úgynevezett split klímákkal szemben, ugyanis mindenki tudja, hogy ilyenkor a szerelők túlterheltek. Az értékesítés fellendüléséhez hozzájárul a forró időszakban megnövekedő hűtőszekrény-eladás is. Ez utóbbiakat nem rosszul informált vevők rendelik meg klímaberendezések helyett, hanem a meleg miatt többen szorulnak rá, hogy sürgősen lecseréljék régi, elromlott hűtőiket. „Kétszer-háromszor több hűtőt adunk el, a régi gyártmányok ugyanis nem bírják a trópusi időjárást” – mutat rá Balogh Péter a Saturn Pest Kft. ügyvezető igazgatója a kánikula által előidézett új igényekre.
Enyhítő körülmények
Vízzel és légkondival védekezünk a kánikula ellen:
STRANDOK. Tizenöt fővárosi strandján rugalmasan alkalmazkodik a hőséghez a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. is: a hőségriadó idején mindenütt hosszabbított nyitva tartással, este 9-ig várják a vendégeket. Az átlagos napi 10-15 ezres látogatószám helyett a hőségben a múlt héten 20-25 ezren keresték fel a strandokat.
légkondicionálók. Bár a villamos-energia-használat napon belüli eloszlása nem változott, a csúcsidőnek számító reggeli és esti órákban megnőtt a fogyasztás, elsősorban az otthoni klímaberendezések miatt. A légkondicionálók a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. adatai szerint ilyen kánikulában mintegy 600 megawatt pluszteljesítményt jelentenek, ami a teljes kapacitás közel 10 százaléka. (A klímaberendezések lényegében a téli fűtéshez hasonló nagyságú energiaszámlát hoznak össze.)
VÍZFOGYASZTÁS. Az AC Nielsen piackutató cég felmérése szerint 2006 júliusa és 2007 júniusa között 22 százalékkal több ásványvizet értékesítettek Magyarországon, mint az előző tizenkét hónapban. A Fővárosi Vízművek adatai szerint a vízfogyasztás a kánikula napjaiban átlagosan 25 százalékkal emelkedett. A csúcsidőszak még mindig a reggeli és az esti sáv, legalábbis a lakóházakban élőknél, a zöldövezetben élők ugyanis napközben is gyakran használnak nagyobb mennyiségű vizet.
