Jogerősen huszonegy év fegyházra ítélték a feleségét feldaraboló darnózseli hentest

Jogerősen huszonegy év fegyházra ítélte felesége előre kitervelt megölése miatt a darnózseli hentest pénteken a Kúria. N.  Jánost azzal vádolták, hogy 2014. május 27-én este megölte feleségét, Juditot a nő munkahelyének udvarán, majd közös otthonuk pincéjében feldarabolta, a lágy részeket pedig egy húsdarálóval ledarálta. A nő el nem égett maradványait pedig szétszórta a háztól pár kilométerre.

Az ügyben 2016 decemberében született elsőfokú felmentő ítéletet, a Győri Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte. A megismételt eljárásban a Tatabányai Törvényszék felmentette a férfit, mert nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy valóban ő ölte meg a feleségét. És álláspontjuk szerint arra sem volt bizonyíték, hogy az asszony halálát valóban idegenkezűség okozta.

A másodfokon eljáró táblabíróság azonban bűnösnek mondta ki a férfit és hét év börtönre ítélte halált okozó testi sértés miatt. A Kúria álláspontja szerint a Győri Ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy  N. János bűnös, és másodfokon azt a megfelelő logikai következtetéseket vonták le, ami korábban elmaradt.

N. János végig tagadta, hogy bármi köze is lenne a felesége meggyilkolásához. Az utolsó szó jogán azt mondta, hogy nem tud olyan tényről, bizonyítékról, ami a bűnösségét igazolná. Azt mondta, hogy nem követte el azt a bűncselekményt, amivel megvádolták és arra kérte a Kúriát, hogy a Tatabányai Törvényszék korábbi felmentő határozatát hagyja helyben.

A harmadfokon eljáró Kúria szerint is egyértelmű, hogy csakis N. János ölhette meg a nejét. Ezért súlyosított a minősítésen és a büntetésen is és 21 év fegyházra ítélte a férfit előre kitervelten elkövetett emberölés miatt.

Az ítélet indokolásában elhangzott, hogy a Kúriának tehát nem abban kellett döntenie, hogy mi történt, hanem, hogy az minek – testi sértésnek vagy emberölésnek – minősíthető. Ennek eldöntésére N. János tudatát vizsgálták, és arra jutottak, hogy ha a férfi nem akarta volna a felesége halálát, akkor az eljárás során olyan adatok kerültek volna elő, amelyek azt bizonyítják, hogy a férfi segíteni akart a sérült feleségének. A Kúria tehát azt vizsgálta, a férfi miért nem nyújtott segítséget a feleségének, amivel megmenthette volna az életét.

A bíróság szerint az elkövetőnek az asszony iránt tanúsított közömbösségéből arra lehet következtetni, hogy ölési szándék vezette a férfit, s ezt támasztja alá a bűncselekmény nyomainak eltüntetése is. A Kúria súlyosító körülménynek értékelte többek között azt, hogy a férfi közeli hozzátartozója sérelmére követte el a súlyosan kegyeletsértő gyilkosságot.

Kiemelt kép: A felesége megölésével és feldarabolásával vádolt darnózseli hentes, N. János (k) büntetőperének tárgyalásán, az ügyben másodfokon eljáró Győri Ítélőtáblán 2019. október 29-én. Fotó: Krizsán Csaba /MTI