Elon Musk még júliusban jelentette be, hogy augusztus végén újabb részleteket tárnak fel 2016-ban alapított neurotechnológiai vállalatával, a Neuralinkkel kapcsolatban, amellyel egy olyan kütyüt akarnak létrehozni,
Magyar idő szerint péntek éjfélkor meg is mutatták, hol tart most a futurisztikus agy-gép interfész ötlete. Ugyan a klinikai kísérletek, tehát ténylegesen az emberek még nem kerültek sorra, de a demonstráció így is kellően ijesztő volt: állatokba már beültették az apró szerkezetet.
A koncepció alapból egy Black Mirror epizódra hajaz, Muskék ráadásként disznókat is használtak (nem úgy). A Gertrude névre keresztelt malacon meg is mutatták, hogyan képes a törzsből érkező impulzusokat továbbítani a hajszálvékony elektródákkal ellátott, érme méretű eszköz, amit már két hónapja beépítettek az állatba. Minden alkalommal, amikor a Gertrude megérintett valamit a testével, a képernyőn elektromos jelek tűntek fel, amik az agyában cirkáló neuronokat jelképezték. Egy futószalagon mozgó állat esetében a műszerből érkező információk alapján egy szoftver segítségével pontosan megállapítható, melyik végtagját fogja mozdítani az állat.
A Tesla-vezér elmondása szerint a haj alatt megbújó apró hegen kívül semmilyen nyomot nem hagy az eszköz a koponyába való beültetés után, és használata nem jár egészségügyi következményekkel. Ezt azzal kívánták bizonyítani, hogy egy olyan malac is a helyszínre vonult, akiben korábban benne volt az interfész, de már kioperálták belőle. Láthatóan élt és virult.
A jövőbeni, már emberekkel zajló implantációkhoz egy saját sebészrobotot fejlesztettek, ami állítólag egy óra alatt elvégezné a különleges beültetést. Idővel az operációs költségei néhány ezer dollárra csökkennének, de hogy pontosan mikor válik elérhetővé az eljárás, nem közölték.
Hozzá kell tenni, hogy az idők során az eredeti elképzelés is átalakult. Az agyi aktivitást rögzítő ultravékony szálak eredetileg egy fül mögé helyezett külső készülékből vezettek a koponyán belülre, ami helyett a cég inkább annál maradt, hogy az érme nagyságú eszköz a koponyából kivájt azonos méretű csontdarab helyére kerül. Hozzá kell tenni, hogy ez még közel sem a végleges fejlesztés. A megoldandó problémák közt még van pár dolog, például az egyik nagy kihívást az jelenti, hogyan bírjon ki akár több évtizedet is az eszköz egy olyan korrozív környezetben, mint az agy.
Sok egészségügyi szakértő üdvözli a tervet, hiszen egy ilyen eszköznek számos orvosi alkalmazása lehet. Mások ugyanakkor kritikusabbak, hiszen egyelőre nagyon keveset tudni a hasonló rendszerekről. Musk szerint a technológia az embereknél alkalmazható lehet például a fájdalmak vagy látászavarok elleni küzdelemben, valamint gerincvelő-sérülések esetén is. Elképzelhető, hogy a jövőben a sérült idegszövetek a technológia segítségével áthidalhatóak lesznek, így a mozgásukban korlátozott emberek ismét járhatnak.
Addig még sok munka van vissza, és egyben a pénteki bemutatót toborzási céllal is tartották, hátha kedvet kapnak még kiváló mérnökök, akik csatlakoznának a fejlesztéshez. Jelenleg mindössze százan dolgoznak az interfészen, Musk pedig szeretné, ha idővel 10 ezer főre hízna a csapat.
A Neuralink tavaly bejelentette, hogy már 2020 végén megkezdenék a klinikai teszteket. Ehhez most hozzátették, hogy az első ilyen típusú vizsgálatokat kis számú, súlyos gerincvelő sérüléssel élő alanyokon fogják végezni.
(MTI, The Verge)
(Kiemelt kép: AFP)
