A tévhittel ellentétben azt a bizonyos szökőnapot ma tartjuk, február 24-én. Hogy mégis miért? Bár egyáltalán nem tűnik logikusnak, a magyarázat roppant egyszerű, és most azt is elmondjuk, hogy miért. Az egész a Gergely-naptárral kezdődik, amit 1582-től használnak világszerte, XIII. Gergely pápa jóvoltából.
Az évek és napok számítására használt kalendárium azonban bármilyen hasznos, némiképp eltér a csillagászati naptártól: a csillagászati események ugyanis nem 24 órás napokra lebontható ciklusonként ismétlődnek, így aztán a naptár, amiben minden évben pontosan ugyanannyi nap van, elcsúszik a csillagászati eseményekhez képest, szökőnapra pedig azért van szükség, hogy ezt a különbséget korrigáljuk.
Miért éppen február 24-e és nem 29?
Nos ennek magyarázata is egyszerű, a római naptárban keresendő. Julius Caesar ebben hirdette ki azt, hogy az elcsúszás korrigálása érdekében „a március kalandasa előtti hatodik nap kettőztessék meg”. Ez pedig a mai naptárunk szerint február 23-ának felel meg, amelyet az a bizonyos szökőnap követ.
Febuár 24-e négyévente úgy viselkedik, mintha nem is létezne: például Mátyás-napot, ami nem szökőévben rendszerint február 24-ére esik, ilyenkor február 25-én tartják és ennek megfelelően minden más is egy napot tolódik a hónap hátralevő részében.
