Kövér László szerint Trianon az egyik legnagyobb történelmi tragédiánk, amelynek gyökereit a 150 éves török hódoltságig vezeti vissza, majd úgy véli, a magyarok először vérrel, utána országuk kétharmadával fizettek, mert komolyan vették, ők a „keresztény Nyugat védőbástyája”. A Magyar Nemzetnek adott interjúban úgy véli,
Bécs vagy Berlin mai etnikai összetételét látva – ha lenne kedvünk ironizálni – mondhatnánk: ha annak idején szólnak, hogy ne törjük magunkat annyira, talán olcsóbban megúszhattuk volna!
A mostani századik évforduló kapcsán a politikus emlékeztet rá, hogy a keresztények gyászolnak, de bíznak a feltámadásban, és a trianoni döntés ugyan halálra ítélt egy nemzetet, de szétszakított részei külön-külön és együtt is olyan teljesítményt tettek le
a világ és azon belül Európa asztalára, amely jogos büszkeséggel tölthet el bennünket. A jövőt illetően pedig hinni kell az egy isteni örök igazságban.
Az Országgyűlés elnöke kitér a szomszédsági politikára, szerinte az utódállamok sorsközösségben élnek Közép-Európában, ezért Magyarország új korszakot nyitna a XXI. században, ami az „együtt sírunk, együtt nevetünk” életfelfogására épül, mert
nem egymástól, hanem a mindannyiunk nemzeti önazonosságát és szuverenitását eltörölni akaró erőktől van félnivalónk.
Kövér László külön-külön is elemzi a kétoldalú kapcsolatokat a szomszédos országokkal, majd a területi autonómia ügyében teszi szóvá a nyugatiak kettős mércéjét.
Nemzeti kontra nemi kérdések
Az Európai Unió lakosságának tizede, ötvenmillió ember él őseinek szülőföldjén kisebbségben, de ennek ellenére Brüsszelben az ő problémáik, igényeik háttérbe szorulnak a nemi eltévelyedés immár megszámlálhatatlan változatának elfogadtatásáért egyszerre agresszív és alattomos kampányt folytató mozgalmak vagy az illegális bevándorlók ügye mögött, akikkel szemben már kritikát sem lehet megfogalmazni. Mindez érthető, ha figyelembe vesszük, hogy – ellentétben a nemzeti közösségekkel – ezek az úgynevezett kisebbségek kiváló eszközök az európai kultúra lebontásában, amely előfeltétele a célzott birodalmi központosításnak.
A fideszes házelnök nagyon elégedett az egyszerűsített honosítás eredményeivel, ami alkalmat ad arra is, hogy az EU bírálatáról átugorjon a magyar baloldal bírálatára,
A magyar baloldal – immár több mint száz éve – újra és újra rátámad a saját nemzetére. Trianonban sem így szabták volna meg a határainkat, ha 1918–1919-ben a magyar baloldal nem árulja el a nemzetet.
A mai balliberális politikusokban sincs elkötelezettség a nemzet iránt, Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezését (hogy az évfordulón Budapest egy percre álljon meg) sem tartja őszintének. Kövér László három csoportra osztja a baloldal politikusait.
- Szégyelli, nem szívesen hirdeti a nemzettel kapcsolatos álláspontját.
- Politikai számításból néhány kérdésben próbál nemzetinek tűnni, de a döntő pillanatban mindig kilóg a balliberális lóláb. Karácsony Gergelyt is ebbe sorolja.
- Megveszekedett nemzetgyűlölők. Ezt Gyurcsány Ferencék és a momentumos élcsapat alkotja. Ők tőről metszett utódai az 1919-es bolsevistáknak.
Kövér: az ellenzék a vírusnak drukkol
Szerinte az ellenzék nemzetközi összehasonlításban is példátlan, mert még azokban az országokban sem támadták a kormány járványügyi intézkedéseit ilyen erővel, ahol – velünk ellentétben – félrekezelték a járványt.
Pontosan ugyanaz zajlik, mint amit az 1919-es baloldal csinált a két világháború között a Trianonban megcsonkított, halálraítélt Magyarországgal. Ugyanaz a logika: az Orbán-kormány megbuktatásáért az ország tönkretétele, sárba tiprása, az uniós források elvétele sem drága a mai ellenzéknek és nemzetközi támogatóinak – mennél rosszabb a magyar embereknek, annál többen fordulhatnak szembe a kormánnyal. Tehát: »Hajrá, vírus!«
(…) Az, hogy Gyurcsány Ferenc vezeti az ellenzéket, akivel szemben 2010 előtt a mai ellenzék egy része létrejött, s akinek programja maga a nemzetárulás, az mindent elmond.
Szerinte Gyurcsányék a rendszerváltás sokkjánál sokkal rosszabb helyzetbe taszították az országot 2008-ra, amihez képest 2020-ra szinte minden gazdasági, társadalmi mutató jelentősen javult, és úgy véli, a járványhelyzet okozta válságból Magyarország a többi uniós tagállamhoz képest is jobb állapotban kerülhet ki.
Szerinte az, hogy a koronavírus-járvány után átalakul a világ,
nem több, mint az ateista értelmiség imája.
Ő nem lát semmi olyat, ami miatt a világ alapvetően megváltozna.
Az ember – úgy általában – pedig Ádám és Éva óta nem változik. Egyenként persze mindenki jobbá válhatott egy kicsit, ha a kényszerű bezártság ideje alatt megtanulta becsülni az élet valódi értékeit. Adja Isten, hogy sokan legyenek és ez sok mindenhez elég legyen.
Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt
