A gazdaságkutató szerint a magyar tárgyalási taktika jó volt, mert elérte, hogy a 2007-2013. közötti időszakban 22,6 milliárd euró támogatáshoz jusson Magyarország, ami egymilliárd euróval több, mint az első brit javaslat volt. Belyó kiemelte: Magyarország több mint háromszor annyi támogatáshoz fog jutni az EU-tól, mint amennyit jelenleg kap, és azt is nagyon fontosnak nevezte, hogy a költségvetésen sikerült úgy változtatni, hogy Magyarország hatékonyabban hívhassa le a kohéziós támogatásokat.
Felhívta a figyelmet: a kohéziós támogatások elköltésének szabályaiban, illetve az önkormányzati támogatások esetében az áfa-elszámolási szabály változásával is sikerült hozzájárulni ahhoz, hogy az európai uniós támogatással létrejövő fejlesztések sikeresen szolgálják Magyarország felzárkózását az uniós átlaghoz. Hazánk számára most az a legfontosabb kérdés, miként lesz képes elkölteni a rendelkezésre álló uniós forrásokat, az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis ez teljes mértékben egyik uniós tagállamnak sem sikerült – mondta. Arra a kérdésre, hogy az elfogadott kompromisszumos költségvetés mennyiben szolgálja a lisszaboni célok elérését, kijelentette: bár az tartalmazza a lehetőséget az unió versenyképességének javítására, a cél elérése érdekében több síkon és más területeken még számos intézkedést kell hozni.
Most már itthon van feladat
Az EU-költségvetésből Magyarországra eső egymilliárdos többletnél sokkal fontosabb, hogy a brüsszeli kompromisszummal javultak az uniós pénzek felhasználására vonatkozó feltételek – mondta a Világgazdasági Kutatóintézet vezetője. Inotai András szerint a következő fontos feladat a hatékony felhasználás hazai feltételeinek megteremtése. A magyar költségvetést jelentősen tehermentesíti, hogy amíg eddig 100 forint fejlesztési pénzből 50-et adott az unió, addig a szombat hajnali megállapodás értelmében 85-öt fog.
Az áfát eddig az uniós pénzekből nem lehetett kifizetni, tehát többletkiadás jelentkezett a költségvetésben. Ezután viszont az önkormányzatok esetében, amelyek az uniós pénzek nagy részét kapják, ezt az áfát az uniós támogatásból el lehet számolni. A város-rehabilitációt eddig nem támogatta az EU, ezután viszont uniós pénzből lehet felújítani a lakótelepeket, városközpontokat. A közlekedés terén kedvező fejlemény, hogy a bekötő utakat is támogatja az unió. „Mindez annyit ér, amennyit föl tudunk használni. A felhasználás uniós szabályai egyszerűbbé váltak. A következő fontos feladat most már itthon: arccal a hatékony felhasználás felé!” – hangsúlyozta Világgazdasági Kutatóintézet vezetője.
