A külügyminiszter napirend előtt arról beszélt, hogy legjobban a nemzeti válaszok működnek a koronavírus-járvány elleni harcban, az uniós koordináció háttérbe szorult. Ezt tapasztalta a NATO és EU külügyminiszterek értekezletein is. Az MTI szerint Szijjártó Péter úgy vélte: az, hogy a veszélyhelyzet alatt is ülésezik a parlament, cáfolja azt a nemzetközi álhírgyárban termelt fake news-t, hogy a magyar parlamentarizmust sutba vágták volna.
Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese válaszában közölte, támogatják Észak-Macedónia uniós és NATO-csatlakozását, de megfontolásra javasolják az Európán kívüli missziókban szolgáló magyar katonák hazahívását. Az uniós külügyminiszterekhez és az Európai Parlamenthez hasonlóan a magyar Országgyűlés is ülésezhetne online. Ezért is tartják feleslegesnek a felhatalmazási törvényt, különösen az időben korlátlan felhatalmazást.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szerint részben jogos a kritika Brüsszelnek, mivel azonban éppen a kormány beszél mindig a nemzetállamok uniójáról inkorrekt is, hiszen
olyan EU nincs, ami egységesen, határozottan és keményen tud fellépni, de nemzetállami alapokra épül, csak olyan EU van, ami nagyon komoly integrációban, nagyon komoly együttműködésben van.
Vadai Ágnes (DK) a külföldi missziókban szolgáló magyar katonáknak mondott köszönetet, üdvözölte, Észak-Macedónia NATO-csatlakozását, amit azért is örvendetesnek nevezett, mert az Orbán-kormány bújtatta a csatlakozás legfőbb helyi ellenzőjét, Nikola Gruevszki egykori miniszterelnököt.
Németh Zsolt (Fidesz) felhívta a a koronavírus-járvány olyan globális háborúnak nevezte, ahol közös az ellenség, ami esélyt kínál egy eddig ismeretlen mélységű nemzetközi összefogásra. Szerinte a 13 uniós ország által kiadott közös nyilatkozat bődületes fiaskó volt, ami az EU egységét aláásta, a jogállamisági vitákat a járvány utáni időkre kell halasztani. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a NATO-tagság folyamatát Gruevszki indította el.
Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte, miért küldünk Észak-Macedóniába védőfelszerelést, amikor abból még a magyar önkormányzatok sem kaptak. Felkérte a minisztert, vegyen részt a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló vitában a kormány pedig lépjen abban az ügyben, hogy Romániában nem tájékoztatják magyar nyelven a lakosságot a koronavírus-járvány miatt hozott lépésekről.
Mesterházy Attila (MSZP) szerint Szijjártó Péter felszólalása teljesen felesleges volt, azon kellene elgondolkodni, hogy nemzetbiztonsági szempontból jó-e az, hogy mindenki Kínában áll sorba a védőeszközökért. A magyar gazdaság újraépítésekor ezt a kérdést is figyelembe kell venni. Szerinte az nem kérdés, hogy a koronavírussal csak nemzetközi összefogásban lehet felvenni a harcot.
Juhász Hajnalka (KDNP) a koronavírus mellé beemelte a terrorizmus problémáját is. Úgy vélte, a terrorizmus kérdésében a biztonságpolitikai szempontok mellett az egészségügyieket is figyelembe kell venni, mert látható a terrorizmus és az illegális migráció közötti összefüggés. A kritika mellett el kellene jönnie a hatékony és nem elkésett koordináció idejének, most a védekezés sikerére és az emberek védelmére kell koncentrálni.
Vita az Orbán-csomagról
Ezt követően a koronavírus-járvány gazdasági hatásairól vitáztak napirend előtt.
Tordai Bence (Párbeszéd) úgy vélte, a kormányfő hétfőn Európa talán leggyengébb válságkezelő csomagját jelentette be. Hiányolta, hogy nem hangzott el, milyen arányban fogja a fizetéseket átvállalni a kormány. A Párbeszéd azt követeli, hogy a magyar kormány 75-80 százalékban vállalja át a kiseső béreket, duplázza meg az egészségügyi dolgozók bérét, az álláskeresési járadék idejét, mértékét növelje, vezesse be a 100 ezer forintos válságkezelő alapjövedelmet, amellyel 3-3,5 millió emberen lehetne segíteni.
Szijjártó Péter úgy vélte, az elmúlt 10 év igazolta, hogy segély helyett munkát kell adni az embereknek. A kormány a munkahelyeket akarja megvédeni, létrehozni.
Ezek a vállalkozások beruházásaikhoz minden eddiginél nagyobb, 50 százalékos készpénz-támogatásban részesülhetnek a büdzéből. 800 ezer euróig bármilyen beruházást támogatni tudnak.Csárdi Antal (LMP) közölte, a koronavírus-járvány miatt az önkormányzatok borzasztó helyzetben vannak: elmaradnak az adóbevételeik, megugrottak járványügyi kiadásaik, csőd szélén állnak a helyi vállalkozások, a lakosság egy része egzisztenciális válságba került. A kormány cserbenhagyta az önkormányzatokat. Önmagában a gépjárműadó elvonása nem horribilis tétel, de az iparűzési és helyi adóbevételeik megfeleződtek, eltűntek. Az ingyenes parkolás csak az V. kerületben egymilliárdos veszteséget okoz idén. Sürgette, hogy nyújtson az állam támogatást azoknak, akik elvesztették munkájukat és esélyük sincs új munkát találni.
Szijjártó Péter válaszul felidézte, hogy 116 millió maszkra van az országnak szerződése, 30 millió már megérkezett, a héten még 8 millió érkezik. A fővárosi és több ellenzéki vezetésű kerületi önkormányzat segítséget kért a külügyminisztériumtól maszkok beszerzésére, ezek hiánytalanul megérkeztek, a Főpolgármesteri Hivatal hétfőn megkapta, a kerületek kedden vehetik át. Érti, hogy nehéz gazdasági helyzetben reflexszerűen az jut valakinek eszében, hogy segélyt adjanak az embereknek, de jobb az, ha megmentik a munkahelyeket. A támogatások azt szolgálják, hogy a most nehéz helyzetben lévő vállalkozások ne veszítsék el a versenyképességüket.
Vadai Ágnes (DK) azt mondta, a kormány az út széléről az árokba lökte a magyarokat, az elmúlt hetekben semmit nem tett az elbocsátások ellen, nem segített a cégeknek, hogy ki tudják fizetni a béreket, sem a munkájukat elveszítőknek, sem az időseknek. A hétfőn bejelentett intézkedések nulla forintot érnek, a csomag egy munkahelyet sem ment meg, egyetlen munkáját elveszítő magyarnak sem segít. Jelenleg a becstelenek, akik munka nélkül az adófizetők befizetésein és az európai forrásokon élősködve gazdagodtak meg, nem igazán értik, miért kellene segíteni a becsületes embereknek. A kormány sem méri fel, mekkora bajban van az ország. Javasolta, hogy adjanak azonnali juttatást az időseknek, duplázzák meg a családi pótlékot, a fizetések 80 százalékát biztosítsák azoknak, akik elveszítették állásukat, sürgette a rezsimoratóriumot is.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, ha már becstelenség, akkor a DK elnöke volt az, aki több százmilliós osztalékot vett fel a cégéből, ő érkezik elkobzott villából és ő intézett a saját cégének kedvezményes áramot miniszterelnökként. Felsorolta a már korábban, illetve hétfőn bejelentett intézkedéseket, majd szóvá tette, hogy azok javasolnak nyugdíjkiegészítést, akik korábban elvettek 2,4 millió nyugdíjastól egyhavi juttatást.
Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy a szociális dolgozók sokszor láthatatlanok a társadalom többsége előtt, de nélkülük nem működne ma az ország, ennek ellenére siralmasan keveset keresnek. Számíthatnak-e ők is az 500 ezer forintos egyszeri juttatásra, amit az egészségügyi dolgozók kapnak, az egészségügyi bértábla alkalmazására, az ingyenes tömegközlekedésre és a koronavírus-fertőzés elleni védőfelszerelésre, valamint tesztelésre?
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában felidézte, január 1-jétől 14 százalékos béremelést vezettek be a szociális szférában. Nem volt ez mindig így, 2010 előtt a szociális ágazatban dolgozóktól is elvettek egyhavi bért, míg 2010 óta 75 ezerről 92 ezerre nőtt a házi segítségnyújtásban részesülők száma.
Lukács László György (Jobbik) azt kérdezte, támogatná-e a kormány, hogy Magyarországon úgy lenne kötelező közterületen és nyilvános helyeken a maszkviselés, hogy a védőeszközt az állam biztosítja. Erre azért lenne nagy szükség, mert Hongkongban és Szingapúrban a kötelező maszkviseléssel sikerült megfékezni a vírus terjedését. Azt is kérte, ne vegyenek el pénzt az önkormányzatoktól.
Rétvári Bence szerint a kormánynak fontos, hogy a védekezéshez szükséges felszerelés rendelkezésre álljon. Ezeket az eszközöket úgy kell beosztani, hogy a várhatóan hosszú védekezés alatt a leginkább veszélyeztetetteknek folyamatos biztosítottak legyenek. A WHO ajánlása szerint alapvetően a betegeknek kell maszkot hordaniuk. Az önkormányzatok ügyében úgy fogalmazott: mindenkinek van feladata a koronavírus legyőzésében.
Nacsa Lőrinc (KDNP) jónak nevezte az elmúlt évek külpolitikai irányát, a koronavírus-helyzetben az eddig felépített diplomáciai kapcsolatokból lehet építkezni. Ezzel kapcsolatban méltatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkáját, a külföldön rekedt magyarok hazaszállítását, a védőeszközök beszerzését. amire Szijjártó Péter úgy reagált, hogy az ország történetének legnagyobb hazatérési akciója zajlik, eddig 7995 embert hoztak haza, és még 928 ember hazaszállítását kell megszervezniük.
Bánki Erik (Fidesz) kiemelte: a koronavírus-járvány miatt még még nálunk jóval nagyobb országok gazdaságai is bajban vannak. A hétfőn bejelentett kormányzati akciótervet minden idők legnagyobb gazdaságfejlesztési programjának nevezte. Szijjártó Péter pedig azt felelte: a gazdaság újraindításával kapcsolatban kifejezetten jó alapról tudnak indulni.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd