A köztársaságielnök, még jelöltként, egy, a FigyelőNetnek adott interjúban hangsúlyozta, megválasztása esetén szeretné elődei útját folytatni, de a maga módján, alkotmánybírói tapasztalatait felhasználva.
Sólyom László már a taláros testület vezetőjeként is azzal vívott ki elismerést, hogy a politikusok által választott testület valamennyi tagja az eskütételt követően teljesen független, objektív bírói testületként működött, a politikát teljesen kizárva.
Az Alkotmánybíróság elnökeként részletesen ismeri az államfőre vonatkozó jogszabályokat, és ígérete szerint a lehetőségekhez képest szeretne is élni a fenntartott jogkörökkel. Ezt azonban bizonyosan nem arra fogja felhasználni, hogy a napi politikát befolyásolja – ettől már alkotmánybíróként is óvakodott – viszont a nagyobb, az egész társadalmat megmozgató kérdésekben valószínűleg ki fogja használni – nemzetközi viszonylatban rendkívül szűk – lehetőségeit.
Sólyom László számára fontos, hogy személyes példát mutasson, hiszen a magyar államfő elsősorban szimbolikus, reprezentatív szerepet tölt be. Az – elődeihez képest – fiatal, dinamikus alkotmányjogász államfővé választásával méltó utóda lehetne Göncz Árpádnak és Mádl Ferencnek: személyében egy nyelveket beszélő, nemzetközileg elismert államférfi képviselheti hazánkat.
