A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) afféle újévi ajándékként villámgyors tempóban átalakította, és egyértelműen kedvezőbb tette a hazai kisvállalkozók állami hitelezésének rendszerét. A nem bankképes, kezdő és családi vállalkozások által is felvehető mikrohitel felső összege az eddigi 3 millióról 5 millió forintra nőtt (ez azért még mindig elmarad a 2003. szeptemberéig érvényes 6 milliós limittől). A futamidő az eddigi 3 évről maximum 5 évre szélesedett, abban az esetben, ha a kisvállalkozó 3 millió forintot meghaladó kölcsönösszeget vesz fel. Ennél kisebb kölcsönfelvételnél továbbra is 3 esztendőnyi maradt a hitelperiódus, de ez sem jelenthet teljesíthetetlenül magas törlesztő részleteket.
Új és régi kedvező elemek
Eddig sok kisvállalkozót kedvetleníthetett el, hogy a mikrohitel rendszerének korábbi szigorítását követően a beruházáshoz kötődő forgóeszköz-finanszírozásra a kölcsönnek legföljebb 20 százalékát lehetett fordítani. A friss változtatások nyomán a forgóeszközre költhető hitelrész az adott cég tevékenységétől függően akár a kölcsönösszeg felére is rúghat.
A gazdasági tárca ráadásul magáévá tette azt a szakmai javaslatot is, amely szerint a hitelkérelem alapján megítélt mikrohitel összegének legfeljebb 50 százalékát előfinanszírozás keretében azonnal megkaphatják a vállalkozók – szemben az eddigi rendszerrel, amely utófinanszírozásra épült. Az előfinanszírozott részről a kölcsönt felvett cégnek természetesen utólag el kell számolnia.
A módosításokban visszaköszönnek szakmai javaslataink – értékelte Braun Róbert, a mikrohitelek forrását, az Országos Mikrohitel Alapot kezelő Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az MVA egyedül a hitelkérelmek készítésével kapcsolatos, ma még meglehetősen körülményes és drága eljárási rendet szeretné még egyszerűsíteni, s reményeik szerint a gazdasági tárca ebben is partnerük lesz.
A végrehajtott reformok nem érintették a mikrohitel eddigi kedvező elemeit. A forráshiányos mikrocégek szinte egyetlen finanszírozási eszközének számító kölcsöntípus kamata így továbbra is a mindenkori jegybanki alapkamattal egyezik meg (jelenleg 9 százalék), jóval alatta van a kereskedelmi banki konstrukciók hasonló mutatószámainak.
Változatlanul a (megyeszékhelyeken, Gödöllőn, illetve Budapesten megtalálható) Helyi Vállalkozói Központok (HVK-k) felelnek a kölcsönkérelem befogadásáért, elbírálásáért, illetve a konkrét szerződések megkötéséért. A HVK-k egyébként az ügyintézésen túl esetenként tanácsadással is segítik a náluk kopogtató vállalkozókat. Érvényben maradt az a szabály is, hogy a mikrohitelt egy vállalkozás akár egymást követően háromszor is felveheti.
Mikrohitel plusz az MFB-től
A GKM bevallottan azért változtatott az eddigi rendszeren, mert annak szigorúsága miatt 2004 végére bő 5 milliárd forintnyi pénzeszköz maradt kihelyezetlenül a mikrohitel alapban. A kedvezőtlen feltételek miatt az elmúlt két évben radikálisan csökkent a kölcsönt felvevő kisvállalkozók száma. „A bejelentett intézkedések hatására várakozásaink szerint még idén a mikrohitel alap teljes összegét ki lehet majd helyezni, ami összesen mintegy 5000–6000 hitelszerződést jelent majd” – mondta erről az Üzlet&Sikernek Pongorné Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára.
A kedvezőbbé tett konstrukciót várhatóan márciustól a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) forrásaival indítandó „mikrohitel plusz” program egészíti ki. Az állami fejlesztési bank csinos összeget, 20 milliárd forintot bocsát a konstrukció rendelkezésére. E programról egyelőre annyit tudni, hogy a felvehető maximális összeg ügyfelenként 10 millió forint lesz. A kölcsön futamideje 7 év is lehet, és a visszafizetés megkezdése előtt 2 évnyi türelmi időt is igénybe lehet venni. A változó kamat a jegybanki alapkamatnak felel meg, s természetesen e kölcsönfajtát is a HVK-k révén lehet igényelni.
A mikrohitellel ellentétben az állami kkv-finanszírozás másik pillére, a Széchenyi Kártya már eddig is beváltotta a hozzá fűzött reményeket: 2004 végéig bő 36 ezer cég igényelte, ez 103 milliárd forint hitelkeret rendelkezésre bocsátását jelentette.
Midihitel-újraélesztés
A Budapest Kisvállalkozói Hitelprogram jellemzői
– működtetője a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány
– budapesti mikro- és kisvállalkozások számára elérhető
– A hitel maximuma 15 millió forint, futamidő 5 év, türelmi idő fél év
– Felhasználható fejlesztésre, illetve tartós forgóeszköz-bővítményre
– A GKM kamattámogatása a jegybanki alapkamat 40 százaléka
Forrás: GKM
A bankok a magas pénzpiaci kamatokkal magyarázták a sikertelenséget. A midihitel maximális kamata ugyanis az 1, illetve 3 havi Buborhoz (budapesti bankközi kamatláb) vagy a jegybanki alapkamathoz igazodik, azt 4 százalékkal haladhatja meg. Márpedig a pontos futamidőt, egyéb kiegészítő költségeket és a kamatot is megállapító forgalmazó bankok ritkán mennek lejjebb e kamatplafonnál. Pongorné Csákvári Marianna ugyanakkor kiemelte: a jegybanki alapkamatnak az utóbbi időben tapasztalt fokozatos csökkenése természetesen a midihitel kamatát is apasztja. A bankok konkrét konstrukcióit böngészve az is kedvező elemnek tekinthető, hogy a tőketörlesztés általában fél–egy év türelmi idővel indul.
A jegybanki kamatvágások mellé maga a gazdasági tárca is odatette a magáét azzal, hogy az eddigi 10 millióról 25 millió forintra emelte a midihitel felvehető összegét. Emellett a futamidő első három évében 4 százalékpont támogatást is nyújt a jelenleg 13 százalék körüli kölcsönkamatra, amely tehát 9 százalék körüli kamattal érhető el. Kedvezőtlen fejlemény viszont, hogy a kamattámogatás mellé ez évtől már nem jár a korábban szintén nyújtott állami garanciadíj-támogatás.
Földrajzi szempontból a midihitel az eddiginél könnyebben elérhetővé vált. A GKM ugyanis immár 12 bankkal és 147 takarékszövetkezettel állapodott meg a hitelnyújtásról (ez összességében 1600 forgalmazó helyet jelent az országban). Mindezek nyomán a tárca helyettes államtitkára idén több száz hitelszerződés lehetséges megkötésével számol, szemben a tavalyi 81-gyel.
Budapesti támogatás
Az „arany középnek” is becézett midihitelt az olyan, már több éve működő vagy megalapozott üzleti tervet bemutató kezdő cégeknek találták ki, amelyek 50 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, s árbevételük nem haladja meg a 700 millió forintot, illetve mérlegfőösszegük az 500 milliót. E konstrukciónál a kölcsönösszeg ötöde használható fel a fejlesztéshez kötődő forgóeszköz-finanszírozásra, ha a hitelintézet az üzleti terv alapján indokoltnak látja.
A midihitelt vállalkozói körökben sokan a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány által működtetett budapesti kisvállalkozói hitelprogram afféle továbbfejlesztésének tartják. Nos, szolgált azért jó hírrel a GKM az utóbbi, azaz a fővárosi mikro- és kisvállalkozások számára nyújtott Budapest Hitel kapcsán is. Bejelentették ugyanis: 2005-re is vállalja a tárca, hogy a jegybanki alapkamat 40 százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást nyújt e konstrukcióhoz. A vállalkozók kamatterhe így e hitelfajtánál jelenleg 7,8 százalék.
