Szabad szemmel is észrevehető, hogy körülöttünk digitális átalakulás folyik: appokon keresztül veszünk igénybe szolgáltatásokat, az automatizáltság egyre több helyet talál magának a munkahelyeken, a mezőgazdaság is kezdi észrevenni a benne rejlő lehetőségeket – vezette fel a Microsoft Magyarország és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) által tartott sajtótájékoztatót Christopher Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője, ahol a digitális gazdaságról és annak hazai szerepéről volt szó.
Az esemény apropója, hogy az IVSZ közzétette a területtel kapcsolatos egyedi kutatását, ami azért különleges, mert mint kiderült: a hagyományos statisztikai módszerekkel nem lehet valósághű eredményeket kapni, nem mérhető megfelelően a digitalizáció gazdasági hajtóereje. Az eseményen Laufer Tamás, elnök és Both Vilmos elnökségi tag képviselte a szövetséget.
Az IVSZ öt évvel ezelőtt egy újszerű, makrogazdasági szemléletű kutatásba fogott, amely a digitális gazdaság súlyát hivatott megállapítani a teljes nemzetgazdaságon belül. Most második alkalommal készült el a kutatás, a digitalizáció eddigi tapasztalatainak felhasználásával és a Microsoft Magyarország támogatásával. Ennek egyik fő megállapítása, hogy 2023-ra a magyar gazdaság negyedét jelenti a digitális gazdaság,
A lehetőségek óriásiak: éves szinten 4 ezer milliárd forinttal növelné a magyar GDP-t, ha a növekedés technológia-vezérelt lenne és a digitalizáció mindenhol megtörténne, de ehhez rendszerszintű fejlesztésekre van szükség.
Amennyiben a magyar kormány technológia-vezérelt növekedési stratégiát valósít meg, a magyar infokommunikációs szektor közel 8 százalékponttal nagyobb mértékben lenne képes hozzájárulni a magyar gazdaság növekedéséhez – hangzott el.
Több minden beletartozik, mint gondolnánk
Ahogy az IVSZ szakemberei kiemelték: a magyar gazdaság digitalizációja előrébb tart, mint gondolnánk. Ötből négy adat tekintetében az uniós színvonalon vagy a fölött teljesít a magyar IKT-szektor, amely csupán egy részét teszi ki a magyar digitális gazdaságnak.
A digitális gazdaság része természetesen minden infokommunikációs vállalkozás, ám részét képezik olyan vállalkozások is, amelyek profilja nem az infokommunikáció, hanem építenek a technológia nyújtotta megoldásokra. Például az okostelefonokon elérhető taxisok, a szenzorok adataira építő precíziós mezőgazdasággal foglalkozó cégek, vagy éppen a teljesen automatizált autógyárak valamilyen részben mind-mind részei a digitális gazdaságnak.
Az infokommunikációs szektor munkahelyteremtő képessége folyamatosan nő: 5 év alatt mintegy 7 százalékkal emelkedett a nemzetgazdaság egészében azoknak a száma, akik az IKT szektor bővülésének köszönhetően dolgoznak. 2018-ban az IKT-szektor már közel 200 ezer embernek biztosított munkát Magyarországon, ami a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak közel 4,5 százalékát tette ki. A kutatás adatai szerint a teljes digitális gazdaság ma már a hazai foglalkoztatottak legalább 20 százalékának biztosít munkalehetőséget.
A digitalizáció csak az elmúlt években átlagosan 550–660 ezer új álláshely létrejöttéhez vagy meglévő álláshely megtartásához járult hozzá Magyarországon.
Az IKT-feldolgozóipar az autóipar után a nemzetgazdaság második legnagyobb exportőrének tekinthető: a teljes árukivitel 7,9 százalékát adta 2018-ban, ami hasonló teljesítmény, mint a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar együttvéve. Ami a beruházásokat illeti: a digitális gazdaság a nemzetgazdasági beruházások mintegy 3,5 százalékát adta, és az 5G hálózat várható kiépülésével a 2021-ig további érdemi emelkedés várható.
„A digitális gazdaságért dolgozó szakmai szövetségként fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági folyamatokat a lehető legprecízebben mérjük, hiszen ebben az esetben tudjuk a hazai digitalizáció ügyét előmozdítani. Ezért is fejlesztettünk ki elsőként egy olyan módszertant, amely a korábbi, jellemzően statisztikai mérésekkel szemben hitelesebb számot ad a digitális gazdaság méretéről és jelentőségéről. Az eredmények rámutatnak a digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságára, amely a munkavállalók és a vállalkozások versenyképességének is kulcsa egyben” – kommentálta a kutatást Laufer Tamás, az IVSZ elnöke.
(Kiemelt kép: iStock)
