A világon egymilliárd ember dohányzik, azaz a Föld lakosságának több mint 13 százaléka. Az OECD legfrissebb felmérése szerint a szervezet 36 országa közül Kanadában dohányoznak a legkevesebben: a felnőttek alig 5 százaléka. Ehhez képest Görögország, Törökország és Magyarország 25 százalék feletti – 28, 27 és 26 százalékos – rátákkal rendelkezik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései szerint 2025-ig a dohányosok száma – a népességnövekedésre tekintettel – nagyjából változatlan marad. Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros az egészségre, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. Nem véletlenül, hiszen ahogy a fenti számokból is látszik, ez a probléma a világon és hazánkban is a társadalom jelentős részét érinti. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy cigarettázáskor nem csak a dohányosok saját szervezetét érik a füstben lévő káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is.
Az evidencia, hogy a dohányzás káros az egészségre. Azt viszont már kevesen tudják, hogy pontosan mivel okoz bajt ez a rossz szokás.
Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. A nikotinról köztudomású, hogy komoly függőséget okoz, ugyanakkor ma már számos, a témában jártas vezető tudományos szervezet is azon az állásponton van, hogy elsősorban nem a nikotin, hanem az égés és a füst az, amelyek a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért felelősek. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Ezekkel az anyagokkal hozhatók összefüggésben – mint az ma már köztudott – a különböző légzőszervi és az érrendszeri betegségek, de a fogaink és az ínyünk is megsínyli a káros élvezetet.
A kockázatokat mérlegelve a legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Így nem csak saját magunkat, de szeretteinket, barátainkat, kollégáinkat is megóvjuk az ártalmaktól. Azáltal, hogy rá sem gyújtunk, megóvhatjuk mind saját magunkat, mind a környezetünket a füstben lévő káros anyagok szervezetbe jutásától, egészségük károsításától. Ha viszont már rászoktunk, igyekezzünk minél hamarabb letenni a cigit. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már dohányzunk, a leghatékonyabb és legeredményesebb módja az ártalomcsökkentésnek, ha felhagyunk a dohányzással.
A dohányosok egy része azonban minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a dohányzást és vállalja a kockázatokat, esetleg megpróbálkozik más, alternatív megoldásokkal.
Ezeknek a lényege, hogy égés helyett olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, vagy a nikotin tartalmú folyadékot, ami már elég ahhoz, hogy a nikotint is tartalmazó pára felszabaduljon, de van olyan megoldás is, melynél kémiai reakció révén keletkezik nikotinpára. Ezeknél a különféle technológiáknál mivel nincs égés, és ezáltal nincs füst sem, így kevesebb káros és potenciálisan káros anyagot bocsáthatnak ki, mint a cigaretta.
Kockázatmentességről azonban ezek esetében sincs szó: a füstmentes technológiák is tartalmaznak nikotint, ami például függőséget okoz, és egyelőre ezen új alternatívák használatának hosszútávú hatása sem ismert.
Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja.
