Társadalmi jelentőség
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon is több mint 2 milliós ez a tábor. Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros az egészségre, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. Nem véletlenül, hiszen ahogy a fenti számokból is látszik, ez a probléma a világon és hazánkban is a társadalom jelentős részét érinti. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy cigarettázáskor nem csak a dohányosok saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is.
Mit tesz velünk a cigaretta?
Az evidencia, hogy a dohányzás káros az egészségre. Azt viszont már kevesen tudják, hogy pontosan mivel okoz bajt ez a rossz szokás. A legtöbben a nikotint kiáltják ki a betegségek kialakulásáért leginkább felelős anyagnak, pedig az elsődleges veszélyforrás nem más, mint az égés, és az égés során a füstben keletkező vegyi anyagok.
Bár csak kevesen vannak vele maradéktalanul tisztában, egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik a füstben, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala (FDA) hivatalosan is veszélyesnek minősített. A füstben találhatóak karcinogén anyagok, de vannak olyanok is, amelyek a szív- és érrendszeri megbetegedésekért felelősek, illetve ártalmasak a légutakra, ezért a füst belélegzése komoly egészségügyi kockázatokkal jár.
Mit tehetünk?
Dohányosként minél tovább folytatjuk a cigarettázást, annál többet kockáztatunk, ezért a legjobb megoldás, ha rá sem szokunk. Ezt nem csak saját magunk, de a körülöttünk lévők érdekében is érdemes megfontolni. Azáltal, hogy nem gyújtunk rá rengeteg káros anyag szervezetbe jutásától megkíméljük mindannyiunkat.
Ha viszont már dohányzunk, akkor a legjobb a leszokást választani. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már dohányzunk, a leghatékonyabb és legeredményesebb módja az ártalomcsökkentésnek, ha felhagyunk a dohányzással.
A dohányosok egy része azonban – ahogyan a WHO kutatás eredménye is mutatja – minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a dohányzást.
Az újgenerációs füstmentes technológiákkal – azáltal, hogy a dohányt, illetve a nikotint tartalmazó folyadékot nem égetik, csupán hevítik – az égés és ezáltal a füst kiküszöbölésével csökkenthető az ártalmas anyagok kibocsátása a cigarettázáshoz képest.
Az egyik ilyen technológia például az e-cigaretta, amely nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot. Egy másik a nikotinsóval működő technológia, ahol kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. A hevítéses technológia dohány használatával működik, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst. Ezeknél a technológiáknál az égés kiküszöbölésével kevesebb káros és potenciálisan káros anyag juthat a szervezetbe, és a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigarettafüst esetében.
Az egyes füstmentes technológiákkal kapcsolatban további kutatásokra van szükség, és bár az eddigi kutatási eredmények optimizmusra adhatnak okot, még kérdéses, hogy használatuk hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár.
Mindazonáltal fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen egyrészt a hosszú távú hatásuk nem ismert, másrészt ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, továbbá a nikotin megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. A dohányzás és a nikotin ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának abbahagyása biztosíthatja.
