Megöltek egy egész sascsaládot

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai lakossági bejelentés alapján találtak rá az elpusztított madarakra augusztus 17-én Békés megyében. A két kifejlett parlagi sas mellett rábukkantak a két nemrég kirepült fióka tetemére is, vagyis a teljes parlagisas-család áldozatul esett – áll a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közleményében.

Ők lehettek a célpont

Ilyen pusztulást csak mérgezés tud okozni, így a tetthely és a közeli területek átvizsgálását már a rendőrség és az MME Méreg- és Tetemkereső Kutyás Egysége végezte: több, a mérgezéshez kipreparált galamb csalétket és a mérgezés miatt elpusztult szarkát is találtak a közelben.

Mivel a csalétkeket a sasfészek közvetlen közelében helyezték ki ezért az sem kizárható, hogy az elkövetők szándékosan a sascsaládot vették célba.

A tetemeket vizsgálatra a NÉBIH laboratóriumába szállították és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság feljelentése alapján a nyomozás indult az ügyben. A fokozottan védett faj természetvédelmi értéke egyedenként egymillió forint, a most keletkezett kár értéke 4 millió Ft.

Az MME kiemeli, hogy sok sasmérgezés történt az elmúlt 15 évben Magyarországon, ugyanakkor egy teljes sas család lemérgezésére 2006 óta nem volt példa. De miért mérgezik meg a madarakat?

Súlyos következményei lehetnek

Az elkövetők leggyakrabban rókákat és varjúféléket akarnak megmérgezni az apróvadak vagy háziállatok védelme érdekében, ugyanakkor öt komoly problémára nem gondolnak:

1. A mérgezés tiltott vadászati módszer, ráadásul a rókák és varjúfélék gyérítését legális és szelektív módszerekkel is csak kizárólag a vadgazdálkodók végezhetik. Aki ezt engedély nélkül vagy illegális módszerekkel végzi az orvvadászat bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (Btk. 245. §).
2. A mérgezésekhez használt rendkívül veszélyes szerek szinte mindegyikét régen betiltották Európa-szerte, így már a birtoklásuk is méreggel visszaélésnek minősül és az elkövetők ezen vétség miatt elzárással büntetendők (Btk. 188. §).
3. A mérgek az állatok indokolatlan kínszenvedését és pusztulását okozzák, így az elkövetők állatkínzás bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók (Btk. 244. §).
4. A mérgek nem szelektívek, így szinte minden esetben védett vagy fokozottan védett állatok is áldozatul esnek, így a mérgezők természetkárosítást is elkövetnek, amely akár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető (Btk. 242. §).
5. Nem utolsó sorban ezeknek a szerek kevesebb, mint egy grammja már képes egy felnőtt ember halálát okozni, így az őrizetlenül hagyott méreganyaggal vagy az emiatt elpusztult állattal érintkező emberek is halálos mérgezést szenvedhetnek.