A jelentős árcsökkenés ellenére nem volt számottevő tavaly a szórakoztató elektronikai piac bővülése – írja jelentésében a Gfk Hungária kutatóintézet. Azt ugyan már korábban sejteni lehetett, hogy nem lesz tartható a korábbi években mért jelentős forgalomnövekedés, az összességében hat százalékos forgalombővülés mégsem mondható kicsinek. Ugyanakkor a különböző termékkategóriák között elég jelentős a szórás.
A piacon az újszerű és a digitális technológiát magas szinten alkalmazó termékek tudtak csak jelentős bővülést elérni. A növekedés-bővülés mérséklődése mögött szakemberek szerint egyértelműen a lakáshitelek megkezdett visszafizetései állnak. De további fogyasztás-visszafogáshoz vezetett a korábbi jelentős túlfogyasztás. Ennek eredményeként a legtöbb háztartás beszerezte, amit akart, s újabb beruházásra már nincs szüksége, vagy egyszerűen nem futja nagyobb kiadásra.
Sok házimozi, kevés kamera
2004-re először jelenthető ki, hogy szinte az összes háztartás rendelkezik színes televízióval, és a háztartások harmada legalább két ilyen készüléket birtokol. Azonban a szórakoztató elektronika egyéb árucsoportjainál csupán a háztartások alig 5 százaléka rendelkezik két azonos funkciójú készülékkel.
|
Hitelből vásárol a magyar
A fogyasztási hitelek – áruhitelek, személyi kölcsönök – népszerűsége annak dacára töretlen, hogy az elérhetőek közül a legdrágább típust képezik. Ebben a kategóriában az általános kamatcsökkentési hullám is csak nagyon lassan és kis mértékben érezteti a hatását. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái alapján látható, hogy például 2005 januárjában tovább mélyült a szakadék az éven belüli lejáratra lekötött betétek és a fogyasztási hitelek átlagkamatlábai között: egy hónap alatt 11,14 százalékról 13,12 százalékra emelkedett a margin.
A változó kamatozású vagy legfeljebb egyéves kamatfixálású hitelek átlagos kamatlába januárban 84 bázisponttal 21,32 százalékról 22,16 százalékra nőtt, miközben az éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálású hiteleké ennél még nagyobb mértékben, 475 bázisponttal 15,94 százalékról 20,69 százalékra emelkedett. Mérséklődés egyedül az 5 éven túli kamatfixálású hiteleknél következett be, kamatuk 37 bázisponttal 15,20 százalékról 14,83 százalékra esett vissza. A teljes hiteldíj mutatók tekintetében hasonló tendenciák érvényesültek, így nagyságrendileg még mindig 25-35 százalékos THM-ekkel találkozhatunk ebben a hitelszegmensben (bizonyos konkrét hitelösszegek és futamidők vonatkozásában pedig előfordulnak 40 százalék körüli hiteldíjmutatók is).
Mindezek dacára a bankok havonta 15-20 milliárd forintnyi új fogyasztási hitelállományra kötnek szerződést, e tekintetben azonban erős szezonalitás érvényesül. A téli, karácsonyhoz közeli hónapokban 20-25 milliárdos áruhitel-kihelyezés a jellemző, januárban viszont rendszerint visszaesés következik be. Idén például 14,1 milliárd forintot tett ki az újonnan megkötött fogyasztási hitelszerződések értéke, ami 11,7 milliárd forinttal volt alacsonyabb a decemberi értéknél. Ám az új fogyasztási hitelek a friss hitelszerződés állományban még így is több mint 40 százalékot képviseltek. A piaci folyamatok tehát azt tükrözik, hogy a fogyasztókat kevésbé érdekli ezen hitelek drágasága. Legfeljebb azt nézik, hogy a havi törlesztőrészletek kigazdálkodhatók-e a családi büdzséből, és az egyéb szempontok, a hitelkérelem egyszerűsége, az önrész alacsony volta vagy hiánya, és a gyors elbírálás ellensúlyozza-e a financiális hátrányokat. Ennek fényében az sem meglepő, hogy a hazai bankok – más hiteltípusokkal ellentétben – sokkal kevésbé mennek bele a kamatversenybe. Inkább a kényelmi szempontokra fektetnek nagyobb hangsúlyt, és folymatosan könnyítenek az áruhitelek és a személyi kölcsönök felvehetőségének követelményein.
