Az emberek töredéke mer részvényekbe fektetni, de a többségük egyáltalán nem tesz félre. Ha valaki már eljut odáig, hogy befektet, akkor megkóstolja a részvényeket is. Mindenkit meg kell arról győznünk, hogy hosszú távon akkor jár a legjobban, ha pénze minél nagyobb részét teszi megbízható vállalati részvényekbe – mondta a BÉT elnöke.
A nagyobb hazai cégek már a tőzsdén vannak, a középvállalatok vezetői pedig még nem jutottak el arra a pontra, hogy a tőkepiacon gyűjtsenek pénzt, ha felvásárlásra vagy jelentősebb beruházásra készülnek. A BÉT ezért meg akarja könnyíteni a tőzsdei bevezetést. Most kezdeményezik például, hogy egy cégnek ne legyen kötelező tőkét emelnie, ha a tőzsdére akar jönni. Tőzsdei cégként ugyanis könnyebb partnereket találni, hitelt felvenni, pályázatokon nyerni. Komoly akadályt jelent, hogy a gyorsjelentéseket csak magyarul fogadja el a BÉT. A külföldi társaságoknak óriási bürokratikus könnyítés lenne, ha németül vagy angolul is megtehetnék ezt.
Szalay-Berzeviczy szerint a magyar nyugdíjpénztárak befektetési politikája szinte károsan konzervatív. Az 1300 milliárd forint nyugdíjpénztári vagyon alig hét százalékát fektetik részvényekbe. Lengyelországban ez az arány 30, Nyugat-Európában 40-50, Amerikában pedig 60-80 százalék. A pénztárak tartózkodásában az játszik szerepet, hogy jelenleg egyéves hozamokat kell jelenteniük.
Ezért kezdeményezzük, hogy a három-, ötéves vagy még hosszabb távú hozam publikálása legyen előírás. Kidolgoztunk egy javaslatot a nyugdíjrendszer negyedik pillérének létrehozására is, amihez a szóbeli támogatást már megkaptam Kuncze Gábortól, Varga Mihálytól és Dávid Ibolyától, és tájékoztattam Draskovics Tibor pénzügyminisztert is – mondta a BÉT elnök.
