Achille Silvestrini bíboros a II. vatikáni zsinat után jelentős szerepet töltött be a szentszéki diplomácia szolgálatában, majd a Keleti Egyházak Kongregációját vezette – írta a Vatikáni Rádió alapján a Magyar Kurír.
Achille Silvestrinit a háború után 1946-ban szentelték pappá. A Bolognai Egyetemen filozófiából, irodalomtudományból doktorált, a Pápai Lateráni Egyetemen polgári és egyházjogból szerzett diplomát. Műveltsége, képzettsége tette később alkalmassá a sokoldalú szolgálatra a Szentszéknél.
Hosszú diplomáciai szolgálata alatt először a délkelet-ázsiai régió problémáival, majd a hidegháború idején a béke, a leszerelés és az emberi jogok kérdéseivel foglalkozott. 1979-ben II. János Pál pápa érsekké nevezte ki, felszentelte püspökké és rábízta a lateráni egyezmény újratárgyalását az olasz állammal.
Ezt követően különböző háborús, polgárháborús válságok rendezésében vett részt, képviselte a Szentszék álláspontját. 1983-ban Lengyelországban próbált közvetíteni a varsói kommunista vezetés és a Szolidaritás mozgalom között. 1988-ban II. János Pál bíborossá nevezte ki, az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bírósága prefektusává tette. Három évvel később a pápa a Keleti Egyházak kongregációjának a vezetését bízta rá.
A bíboros 2000-ben, 77 évesen vonult vissza az aktív szolgálatból. Halálával a bíborosok száma jelenleg 215, ebből 118 rendelkezik pápaválasztó joggal
