A Szabad Demokraták Szövetsége 250 fős parlamentet, és a jelenlegi 176 egyéni választó körzet helyett 152-t javasol; megszüntetnék a megyei listát, az országos listáról szerezhető mandátumok számát pedig a mostani 58-ról 98-ra emelnék – közölte Fodor Gábor a kisebb parlamentről és a választójogi rendszer átalakításáról folytatott négypárti egyeztetés után szerdán.
A liberális párt javaslatai nem nyerték el a többi parlamenti párt tetszését. Salamon László fideszes politikus szerint az a reformterv legnagyobb hibája, hogy megszüntetné a pártokra szavazás lehetőségét. Göndör István szocialista képviselő szerint a liberálisok javaslata tovább viszi a jelenlegi rendszer aránytalanságát, hátrányos helyzetbe hozza a parlamenten kívüli pártokat, de a bent lévőknek sem kedvez, mivel a kétpártrendszer irányába mutat. Féja András, az MDF szakértője elmondta: az MDF az egyfordulós, tisztán listás választási rendszer mellett van, az SZDSZ javaslata ennek pontosan az ellenkezője.
A két héttel ezelőtti találkozón a résztvevők az MSZP által javasolt úgynevezett német választási modellről tárgyaltak, amellyel szemben a Fidesz, az SZDSZ és az MDF kifogásaikat fogalmazták meg, mivel a parlament létszámának nem lenne felső határa.
A tárgyalássorozat eddig annyi eredményt hozott, hogy a pártok megállapodtak a vegyes (listás és egyéni választókerületi) választási rendszer fenntartásáról. Az MSZP és az MDF egyfordulós, a Fidesz és az SZDSZ kétfordulós választások mellett érvelt, de a tárgyalások továbbvitele érdekében úgy döntöttek, hogy egyelőre a létező, vagyis a kétfordulós rendszer logikájában gondolkodnak, és a tárgyalások végén térnek vissza a fordulók számának kérdésére.
A német modell
Az MSZP elképzelése – a jelenlegi szisztéma alapjául is szolgáló – német modellhez hasonló, ahol a parlament létszámának nincs felső határa, hanem folyamatosan változik, éppen azért, hogy arányos legyen a rendszer. Ennek lényege, hogy egyéni választókerületekből és területi listákról egyaránt választanak képviselőket, azonban az egyéni választókerületekben is a területi listás szavazatarány alapján történik a mandátumkiosztás. Ez azt eredményezheti, hogy többletmandátumok alakulnak ki, azonban a német tapasztalatok azt mutatják, hogy nem nagy mennyiségben. Vagyis nem kell attól tartani, hogy ennek a modellnek az alkalmazása nem teszi lehetővé a kisebb parlament létrehozását.
A német modell egyébként azt is lehetővé teszi, hogy az igen magasnak számító ötszázalékos küszöb alól mentesüljenek azok a pártok, amelyek legalább három egyéni választókerületben győzni tudtak. Ez ugyanis meggátolná a kétpártrendszer kialakulását, lehetőséget adva a kisebb pártoknak a bejutásra. Érdekesség, hogy német szisztémának a 2002-es választásokra készített modellszámítása szerint 304 parlamenti helyből 143-at az MSZP, 140-et a Fidesz és az MDF szerezhetett volna meg, míg az SZDSZ-nek 21 mandátum jutott volna.
A négypárti egyeztetés következő ülésén a Fidesz javaslatát tárgyalják.
