Az Alzheimer-kór, amely a központi idegrendszer progresszív mentális hanyatlással járó megbetegedése, az elbutulás legelterjedtebb formája – jelenleg 35 millió embert érint világszerte. Az elkövetkezendő évtizedekben a lakosság öregedésével párhuzamosan az Alzheimer-kór egyre nagyobb problémát jelent majd, az előrejelzések szerint a betegek száma húszévenként megduplázódik. Eszerint 2030-ra 66 millió Alzheimer-beteg várható, 2050-re pedig számuk meghaladhatja a 115 milliót.
A Kings College London pszichiátriai intézete a kutatások első fázisában 95 betegnél elemezte a klaszterin szintjét, s kimutatták, hogy a fehérje felszaporodása a vérben körülbelül egy évtizeddel megelőzte az Alzheimer-kórra jellemző agyi elváltozások megjelenését.
“Az agyi elváltozások megjelenésekor azonban a betegek még tünetmentesek voltak. Ez azt jelenti, hogy a fehérje már a betegség igen-igen korai szakaszában felszaporodik olyan pácienseknél, akiknél majd valamikor a későbbiekben kialakul a kór” – magyarázta a kutatásokat irányító Simon Lovestone.
A vizsgálat második fázisában 700 további személynél, köztük 464 Alzheimer-kórban szenvedő betegnél vizsgálták a vér klaszterinszintjét. A kutatóknak sikerült kimutatniuk az összefüggést a magasabb fehérjeszint és a kórlefolyás súlyossága, a folyamat előrehaladási sebessége, valamint a memóriáért felelős agykérgi terület sorvadása között.
Mint Lovestone kiemelte, nagyon sok munka vár a kutatókra, míg kifejlesztik az orvosi gyakorlatban alkalmazandó diagnosztikai tesztet. A következő egy évben egy jobb teszt megalkotására törekednek, mivel a mostani alkalmazása nehézkes, és ezután egy nagyobb csoportot vonnak be a kutatásokba, hogy megbizonyosodjanak: a vizsgálati módszer valóban hatékony.
