Bohoczky Ferenc, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai főosztályának vezető főtanácsosa a témával kapcsolatban elmondta: Magyarországon a belföldön megtermelt villamosenergián belül a megújuló energiaforrások jelenlegi 0,8 százalékos arányát legalább 3,6 százalékra kell feltornázni 2010-ig, amely mintegy 80-130 milliárd forint értékű beruházást igényel.
“Tavaly 0,3 százalékponttal nőtt a zöld energiatermelés aránya, s az idén hasonló növekedés várható” – tette hozzá. A vezető főtanácsos az ezekkel járó beruházások értékéről nem tudott adatokat közölni, hiszen azt az érintett cégek üzleti titokként kezelik.
Beszámolt arról, hogy a megújuló forrásból származó villamos energia mellett az EU jelenlegi tagállamai a zöld energiaforrások arányát is növelik, ami a hőenergia-termelés terén is fejlesztéseket tesz szükségessé.
A unió országai a teljes energiatermelésen belül jelenleg 6 százalékos megújuló-részarány hat éven belüli megduplázására kötelezték el magukat, és szó van hasonló arányú növelésről az azt követő 10 évben.
“Magyarországra ezeket az előírásokat jelenleg nem terjesztették ki” – hangsúlyozta Bohoczky Ferenc. Szerinte ugyanakkor az unióhoz csatlakozva “illene” 2010-ig legalább olyan arányban növelni az alternatív energiaforrások teljes energitermelésen belüli arányát, mint ahogy az a többi tagországban sikerül.
A vezető főtanácsos kiemelte, hogy Magyarországon a villamosenergiára vonatkozó előírás teljesítéséhez 2010-ig a jelenleg 266 gigawattórányi megtermelt zöld energiát legalább 1600 gigawattórára kell megemelni. “Ennek a célnak a teljesítésével egyébként a megújuló energia teljes energián belüli aránya a jelenlegi 3,6 százalékról mintegy 5 százalékra emelkedik” – fűzte hozzá.
Kifejtette, hogy a szénről biomassza alapú termelésre is átálló három erőmű révén a növekmény mintegy fele a beruházások befejezését követő évben teljesül. A kazincbarcikai erőmű 30 megawatt, az ajkai 20 megawatt és a pécsi 49,9 megawatt teljesítményű egységének köszönhetően 2005 végére, 700-800 gigawattórára nőhet a megújuló villamosenergia-termelés.
Bohoczky Ferenc a szélenergia kapcsán közölte, ebből az alternatív energiaforrásból nem valószínű, hogy 150 gigawattóra energiánál több nyerhető ki 2010-ig. “A szélenergia kihasználásának nemcsak a klimatikus viszonyok szabnak határt, hanem egyelőre a magyar villamosenergia-rendszer rugalmassága is” – mondta. A szakember magyarázata szerint ugyanis az egyenletes energiatermelésre nem alkalmas szélturbinák energiatermelése bizonytalan, s ezt a rendszer csak limitált mértékben képes tolerálni.
A vezető főtanácsos szerint a biogázból kinyerhető villamos energia hat év alatt elérhető felső határa 50-100 gigawattórát tesz ki, de ez változhat a szennyvíztisztítói kapacitások kiépítésének mértékétől és az ott alkalmazott technológiáktól. Szerinte a biogáz-hasznosítás felfutásának mértéke elsősorban az Országos Hulladékgazdálkodási Terv megvalósulásának záloga. A szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével párhuzamosan létesített regionális hulladékégetőkben 60-80 gigawattóra növekmény érhető el. Szennyvíztisztítás révén egyébként már zajlik biogázból 20 gigawattórányi áramtermelés.
Bohoczky Ferenc a vízenergiával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy óriási potenciál rejlik ebben a zöld energiafajtában. Ezért e területet további szakmai egyeztetéseknek kell alávetni. “Vízhozamtól függően évenként 160-190 gigawattórányi energiatermelés származik vízenergiából, ami az ország vizeiben rejlő energiatartalom alig 5 százaléka” – mutatott rá. Ez az arány megújuló energiaforrásokban élenjáró országokban 50-60 százalék közé esik, amit ha nem is lehetne a környezet terhelése nélkül elérni, de megközelíteni igen.
Bohoczky Ferenc kitért a geotermikus és a napenergia hasznosítására is, amelyeket villamosenergia-termelésre kevésbé, de hőenergia-termelésre annál inkább érdemes lenne kiaknázni. Megjegyezte, hogy a geotermikus energiánál a föld mélyéről kinyert termálvíz visszasajtolásának magas energiaigénye, a napenergiánál pedig a megtermelt áram előállítási költségéhez viszonyítottan alacsony kötelező átvételi ára szab határt.
“A villamosenergiával kapcsolatos EU-s célkitűzés teljesítésének költségigénye attól függ, hogy milyen alternatív energiaforrás-kombináció eredményezi majd az 1350 gigawattórányi növekményt” – közölte a vezető főtanácsos. Szólt arról, hogy jelenleg zajlik annak a felmérése, melyik megoldás jár a legkisebb kormányzati pénzügyi teherrel és melyik az, amelyik környezetvédelmi szempontból is megfelelő.
