A felfedezéssel azt a tévhitet oszlatják el a szakemberek, hogy a Nagy Fal építéséhez alapvetően vagy követ, vagy téglákat használtak.
A fűzfakerítések, amelyekre Tantung város hegyes területein bukkantak, megerősíteni látszanak azt az ősi iratokból származtatott feltételezést, miszerint létezett fából készült Nagy Fal is.
A fűzfakerítések a tölgyből készült alapfalra kerültek a Csing-dinasztia (1636-1919) időszakában, miután a faszerkezet elkorhadt, összeomlott.
Történelmi feljegyzésekből arra következtetnek, hogy maguk a tölgy alapok még a Ming-dinasztiában – 1368-1644 – épültek, amikor a betolakodók elleni védelem falait kőből, egyes részeit pedig sárból és fából alkották meg.
A NAGY FALNAK NINCS VÉGE
A Nagy Falat – kínaiul a Csang csenget – eredetileg az időszámításunk előtt 475-206 közötti időszakban építették az északi nomád törzsek megállítására. Az évszázadok során megközelítően 9000 kilométer hosszúságúra nyúlt kanyargó, bástyákkal tűzdelt építmény lényegében a későbbi dinasztiák folytatódó hozzájárulásának az eredménye.
Egy 2009-ben közzétett eredmény szerint a kínai nagy fal 290 kilométerrel hosszabb, mint eddig gondolták. Kína északnyugati területén, Hszincsiang közelében, archeológusok csoportja egy ötszáz kilométer hosszú falrészt talált. A hosszú építményt egyértelműen a nagy fal egy szakaszaként kell kezelni. A nagy fal hossza ezzel a szakasszal együtt most már eléri a 7200 kilométert.
A világűrből látható monumentális építmény teljes hosszának körülbelül az egyharmadát pusztította már el a természet, de Belső-Mongóliában – ahol 15 ezer kilométeren húzódik – vissza-visszatérő gond, hogy bányászok, építőmunkások, építőanyagot gyűjtő falusiak megrongálják az ország legismertebb szimbólumát.
A fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző korokban, egy több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok összessége, pontos hosszát nem lehet megállapítani. Az egyik forgalomban lévő hivatalos adat a fal hosszát 6 352 km-re teszi, de más becslések 3000-10 000 km között ingadoznak.
A régészeti feltárások nyomán születő hírekből mind inkább kiderül: az 1987 óta a világörökség részét képező Nagy Falnak még mindig “nincs vége”.
