Szakértők egy csoportja több mint 4 000 éves egyiptomi konfliktus nyomait tárta fel – írja a Live Science. A szakértők korabeli nyughelyeket elemezve arra jutottak, hogy időszámítás előtt 2150 körül komoly válság sújtotta az országot.
Szalima Ikram, a Kairói Amerikai Egyetem munkatársa Davina Bristow dokumentumfilmessel és az egyiptomi Régiségek Minisztériumának csapatával többek közt azt a tömegsírt is megvizsgálta, amely Dejr el-Baharinál fekszik. A 60 súlyosan sérült férfi múmiáját tartalmazó nyughelyet 1923-ban azonosították.
A sír bejáratához egy hosszú labirintusrendszer vezet, melynek kamráiban emberi testrészeket találtak. A szakértők úgy gondolják, hogy a férfiak egy összecsapás áldozatai lehetnek.
Ezek az emberek véres, félelmetes halált haltak
– mondta Ikram. A kutatók további korabeli lelőhelyeket tanulmányozva arra jutottak, hogy az érintett periódusban jelentős konfliktusok zajlottak.
II. Pepi fáraó sírját például még a fáraó uralkodása alatt építették, a gazdagon díszített nyughely arra utal, hogy II. Pepi hatalma stabil volt. A sírt azonban nem sokkal a fáraó halála után kifosztották, ami azt sugallja, hogy a fáraó istenképe a korszakra szertefoszlott.
II. Pepi uralkodásának végétől ráadásul egyre jelentősebbé váltak a tartományi kormányzók nyughelyei. Úgy tűnik, hogy a korszakban egyre nagyobb hatalmúakká váltak a kormányzók, de egyik sem lett olyan erős, hogy irányító szerepbe kerüljön.
Az egyik sírban erre utaló feliratokat is találtak. A források szerint II. Pepi halálát követően széthúzás kezdődött, társadalmi problémák adódtak, és polgárháború tört ki. Egy másik feliratban arról is megemlékeztek, hogy éhínség pusztította Egyiptom déli részét.
A terméshiány és a harcok miatt a korszak az ókori egyiptomi történelem egyik legsötétebb periódusává vált.
Kiemelt fotó: iStock
