– Nagyon jó helyre kerültem. Mind a közeg, mind pedig a munkatársak közel állnak hozzám, kijelenthetem, a MOB sportigazgatójaként kiválóan érzem magam a bőrömben.
– Legutóbb talán még az Újpesti Torna Egylet elnökeként volt közvetlenül a legfelső sportvezetés, a sportirányítás részese. Ez viszont még a múlt században, 1996-99 között volt. Mi változott azóta, milyen tapasztalatokra tett szert az elmúlt 10 hónap során?
– Külső szemlélőként sem jártam csukott szemmel, és amikor 5 évig voltam a kardozók kapitánya voltam ráláttam a szövetségben eszkalálódott problémákra. Erről az alapról indulva idén 37 sportági konzultációt tartottunk, ennek egy részét persze még elődöm, Kováts Tamás hallgatta végig. Ezeken a beszélgetésen rendre kiderülnek, hol, milyen problémákat kell azonnal orvosolni. Ennél is többet ért talán, hogy személyesen vehettem részt három világversenyen. A vizes, vívó, és kajak-kenu világbajnokságon esténként a sportági vezetőkkel sokkal kötetlenebb volt a csevej. A legnagyobb gond két területre szűkíthető: létesítményhelyzet, avagy sportinfrastruktúra, illetve egyesületi szinten van elképesztő alulfinanszírozás.
Szabó Bence hasonló vehemenciával küzd sportigazgatóként is
– A sport két alappilléréről beszélünk.
– Amerikában az iskolai sport adja a széles alapot. Ami ott a szervezett főiskolai, egyetemi infrastruktúra, versenyrendszer szintjén érhető tetten, az nálunk az egyesület. Ettől nem lehet eltekinteni, ezen segíteni kell.
– Hogyan?
– Rendkívül jó kezdeményezés az új Társasági Adótörvény. A következő években a magyar sport legnagyobb tömegeit megmozgató csapatsportágak sokat profitálhatnak ebből. Ugyanakkor a szerényebb létszámot maguk mögött tudó, mégis példaképeket állító, a tömegesítéshez, ha kis mértékben is, de szintén hozzájáruló egyéni sportágak is rá vannak szorulva a támogatásra.
– Világos. De válság van, miből? Van erre terve a MOB-nak?
– Az egyéni olimpiai sportágak hátországát biztosító egyesületeknek jövőre szeretnénk a MOB költségvetéséből nagyságrenddel többet juttatni. Ehhez először persze a MOB de facto is meg kell kapja azokat a jogokat, amelyről a kormány már döntött. Az egycsatornás finanszírozási rendszer hatékonyságát éppen ebben látom, a MOB elnöksége meghatározott célfeladatok mentén egyenesen oda tudja eljuttatni a támogatást, ahol leginkább szükségvan rá. Nincs közbeiktatva szövetség, egyéb társadalmi szervezet. Ha indokolt, mehet egyenesen az alkotóműhelyhez.
– Ahogy hallgatom, abból az sejlik, hogy ennek leghamarabb 2012 végén, de még inkább 2013-tól lesz realitása.
– Azért már idén is 5.6 milliárd forintnyi állami feladatot látott el a MOB. Az ösztöndíjrendszer, az olimpiai járadék és a szövetségek támogatása is rajtunk keresztül jutott el a célfelhasználóhoz. A jövőben a sportra fordított összes állami pénz a MOB felügyelete alá kerül, így a Nemzeti Utánpótlás Intézet, a Szabadidősportok, Fogyatékos sport, stb. is. Ezalatt a MOB-nak is fel kell készülni a megnövekedett feladatokra. Mindemellett a 2012-es év összes operatív feladata érthető okokból elsősorban a londoni olimpiára koncentrál.
Itt már az új, öltönyös szerepkörben – ez sem áll távol tőle
– Ha már 2012-nél tartunk: mi a kívánsága az újesztendőre?
– Lehetne nagyot mondani, de én jobban szeretek a realitások mentén maradni. A 2011-es világbajnoki szerepléseket tekintve Londonban 4-4-4-et, azaz minden éremből négyet kívánok magunknak. Továbbá doppingmentes esztendőt. Ennek elérése érdekében a legszigorúbb ellenőrzéseket fogjuk megrendelni.
– Végül is az aranyak számát tekintve ez már előrelépés lenne Pekinghez képest. Meglepetést kitől vár?
– Sidi Pétert a fenti négybe nem vettem bele, ha jól emlékszem ő 2010-ben volt világbajnok, és 2011-ben Európa-bajnok, így őt mindenképp. Öttusázóktól, cselgáncsozóktól, birkózóktól várok meglepetés érmeket, netán aranyat.
