Az OCCRP nemzetközi újságírószervezet a napokban több cikket is megjelentetett a Troika Laundromatnak elnevezett csalássorozatról, amelynek segítségével
Az éveken át működtetett rendszer segítségével titokban jutottak hozzá állami cégek részvényeihez, titokban tudtak ingatlant vásárolni Oroszországban és külföldön, titokban vehettek drága jachtokat és kérhettek fel világhírű énekeseket, hogy lépjenek fel a privát bulijaikon, és ugyancsak a piszkos pénzből fedezhették orvosi költségeiket és gyerekeik magániskolai tandíját.
Mindezt úgy, hogy mit sem sejtő emberek aláírását hamisították rá a papírokra, egy esetben pedig halállal végződött a pénzforgatás.
Segédmunkásból pénzmosó
Egy jól működő pénzmosodához négy dologra mindenképpen szükség van: olyan bankra, amelynek a pénzmosás ellenes szabályai könnyen kijátszhatók, számos offshore cégre, amelyeknek az érintett banknál van számlájuk, strómanokra a cégekhez és a bankszámlákhoz, illetve egy ügynökre, aki segít abban, hogy minél könnyebb legyen az offshore cégek megalapítása, fenntartása és megszüntetése.
A pénzmosoda középpontjában a Troika Dialog nevű bank áll, amely Oroszország legnagyobb privát befektetési bankja, vezetője pedig korábban egy örmény származású bankár volt, Ruben Vardanyan. Bár Vardanyan tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá, a tényfeltáró újságírók által átvizsgált dokumentumok szerint a pénzmosoda segítségével a bank ügyfelei dollármilliárdokat juttattak ki Oroszországból úgy, hogy megkerülték a szabályokat és elrejtették a külföldi ingatlanjaikat. Ezt a módszert használták Vlagyimir Putyin orosz elnök barátai, oligarchák és bűnözők is.
Az egyik stróman, akit felhasználtak a pénzmosáshoz egy Armen Usztyan nevű örmény férfi volt, aki abból próbál megélni, hogy építkezéseken dolgozik segédmunkásként, miközben az aláírása ott szerepelt egy számára ismeretlen offshore cég papírjain. A cég egyike volt annak a 75 tagból álló bonyolult pénzügyi hálónak, amelyen keresztül 2006 és 2013 között 4,5-5 milliárd dollárt mostak át. Usztyan aláírása összesen legalább 70 millió dollár értékű tranzakción szerepel.
A legnagyobb összegű tranzakcióknál kamuvásárlásokat használtak, az élelmiszerektől az autóalkatrészekig „vásároltak” mindenféle dolgokat. A közös elem bennük az volt, hogy a számlákat minden esetben troika.ru-ra végződő e-mail címekről küldték és strómanok írták alá.
Ahhoz, hogy a pénz eljusson a rendeltetési helyére, szükség volt kereskedelmi bankokra is a hálózatban, így került bele a litván Ukio Bank, amely azonban akkor még nem használt eurót, ezért a partnereként megjelent például az osztrák Raiffeisen és a német Commerzbank is.
Az egyik legnagyobb csalás a moszkvai Seremetyevó repülőtérhez kapcsolódik, ahol 2003 és 2008 között mesterségesen felpumpálták a benzinárat, miközben az orosz államtól visszaigényeltek 40 millió dollár adót, és megdrágultak a repülőjegyek is. A trükknek köszönhetően 27 millió dollárt csatornáztak át a pénzmosodán keresztül.
Hercegtől hercegig
Ahogy már említettük, változatosan költötték el a tisztára mosott pénzt. Vettek belőle brit, spanyol és montenegrói ingatlanokat, luxusjachtokat és műtárgyakat, jegyeket a foci vb-re, de a csalók ebből fizették a magánorvosi költségeiket, a gyerekeik tandíját a menő nyugati magániskolákban, de volt olyan is, aki templomoknak adományozott. Vardanyan családjának is jutott a belőle, a bankár például így fizette ki a 3,2 millió dolláros hitelkártya-tartozását.
Jutott prémium szórakozásra is. Az OCCRP beszámolója szerint Vardanyan 2004-ben azt mondta, hogy ha a Troika Bank eléri az 1 milliárd dolláros értéket, akkor rendez egy partit. Három évvel később be is tartotta az ígéretét, és a moszkvai Kolomenszkoje Parkban nagyszabású bulit rendezett, amire nem sajnálta a pénzt. A költségek egy részét a pénzmosásból származó pénzből állták.
A sztárfellépő Prince volt, akinek a koncertje 1,6 millió dollár volt és számlát a Quantus Division Ltd. nevű offshore cég állta. 305 ezer dollár ment el arra, hogy Prince-t elvigyék magánrepülővel Londonból Moszkvába, majd hazaszállítsák Los Angelesbe, és további 428 ezer dollárt költöttek a zenész stábjának és a felszerelésének a szállítására.
Az ügybe belekeveredett egy igazi herceg is, a Guardian ugyanis felfedte, hogy Károly, a brit trónörökös egyik ingatlanát, a Dumfries-házat olyan adományokból újították fel, amelynek egy része Ruben Vardanyantól érkezett. 2009-ben a bankár 100 ezer dollárt adományozott Károly herceg jótékonysági alapítványának, de a pénz nem Vardanyan privát számlájáról érkezett, hanem egy, az Ukio Banknál nyitott számláról, amelynek a Quantus Division volt a tulajdonosan. Az első átutalást további kettő követte, végül összesen 200 ezer dollárt adományozott a Quantus.
Az ügyvéd
A pénzmosási ügynek legalább egy esetben tragikus következményei is lettek. 2008 végén egy osztrák ügyvéd, Erich Rebasso levelet küldött az osztrák rendőrségnek, amelyben egy komoly pénzmosási ügyről írt. Rebasso főleg orosz ügyfelekkel dolgozott, abban segített nekik, hogy hogyan üzleteljenek nyugaton. Ebben előnyére volt, hogy folyékonyan beszélt oroszul.
A levél szerint az évek során az ügyvéd több tízmillió dollárt mozgatott meg, és akkor már több mint egy éve rendszeresen küldtek neki pénzt orosz bűnözők, hogy azt különféle bankszámlákon helyezze el. Most már tudjuk, hogy Rebasso a Troika pénzmosodában dolgozott.
Rebasso a Raiffeisennél vezetett számlát, és a bankot két éven keresztül nem zavarták a különleges pénzmozgások, mígnem megálljt parancsoltak.
A rendőrségnek írt levelében Rebasso beszámolt arról, hogy úgy csaltak ki pénzt mit sem sejtő oroszoktól, hogy jól jövedelmező befektetést ígértek nekik és azt kérték tőlük, hogy a befektetésre szánt összeget küldjék el Rebasso osztrák cégének. A hamis dokumentumokra – a beleegyezése nélkül – ráhamisították az ügyvéd aláírását, ő pedig a szokásos menetrendnek megfelelően a számlájára beérkező pénzt továbbutalta a litván banknak. Amikor azonban a befektetők nem kapták meg az ígért pénzt, Rebassónál kezdtek el reklamálni, aki viszont nem tudta miről van szó.
Az osztrák rendőrség nem foglalkozott különösebben a levéllel. 2012-ben aztán egy késő júliusi napon Rebasso éppen az autójához indult, amikor egy mélygarázsban két férfi elrabolta. Az autóját később megtalálták, de a férfit nem, a családja azonban kapott egy üzenetet, amelyben 435 ezer euró váltságdíjat követeltek tőlük. Nem tudtak megegyezni, Erich Rebasso holttestét pedig három héttel később találták meg egy Bécs melletti erdőben – a férfit megfojtották.
Nem sokkal később letartóztattak két volt moszkvai rendőrt, akiket azzal vádoltak, hogy ők írták a zsarolólevelet. Nyolc illetve kilenc év börtönre ítélték őket, de az azóta sem derült ki, hogy ki és miért ölte meg az ügyvédet.
Kiemelt kép: Krivobok Ruslan / Sputnik / AFP