A korallok pusztulásával számos növény- és állatfaj lakóhelye került veszélybe. Az, hogy miként reagál a világ természeti kincsei közé tartozó képződmény a jövőbeli klímaváltozásokra, nehéz kitalálni. Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatainak köszönhetően azonban lehetségessé válhat a korallokból való jóslás.
A tudósok tavasszal egy hathetes expedíció során megkövült korallokat vágtak ki a zátony egy ősi, rég elhalt részéből. A mintákat jelenleg kilenc ország harminc kutatója vizsgálja a brémai tengerbiológiai központban. Az összesen több mint 225 méter hosszú korallminta 10-20 ezer évvel korábbról, az utolsó jégkorszak záró szakaszából származik. Ebben az időszakban a tenger szintje hirtelen megemelkedett, és az éghajlat gyorsan változott. A kutatások arra keresnek választ, hogy ennek milyen hatása volt a korallzátony ökoszisztémájára.
A tudósok azt remélik, hogy a minták tanulmányozása után már tudni fogják, mi váltotta ki a korallok pusztulását, és mi tette lehetővé újabbak keletkezését. A kutatás a Nagy-korallzátony jövőjére is fényt vethet: kiderülhet, mennyire képes ellenállni a természeti képződmény az éghajlati változásoknak. A 9 millió eurós expedíció eredményei egy éven belül várhatóak.
