Megdönti a Nyugat Orbán Viktor hatalmát?

Sokadjára vetődik fel annak lehetősége, hogy Orbán Viktort nyugati erők lemondásra kényszerítik: már a 2012-es Békemenet bevallottan a magyar kormányfő nyugati nyomással szembeni megvédését célozta.

Most a RIA Novosztyi orosz hírügynökség pendítette meg Orbán külső nyomásra történő eltávolításának a lehetőségét. Méghozzá azt követően, hogy a The Wall Street Journal értesülése szerint Orbán megtagadta, hogy a nyugati elvárásoknak megfelelően fellépjen Kína és Oroszország ellen, valamint azt is, hogy változtasson Ukrajnával kapcsolatos politikáján. Állítólag Orbán zárt körben azt is kijelentette, hogy bár nagyra értékeli a NATO által nyújtott biztonságot, de „ausztriai semlegességre” törekszik.

Az orosz hírügynökség idézi Vladimir Sapovalov politológust, az MPGU (Moszkvai Történeti és Politikai Intézet) igazgatóhelyettesének a véleményét, aki szerint a Nyugat válasza nem marad el. Sapovalov a magyar kormánypárti narratívához hasonlóan felidézi, hogy már láthattunk Soros által szervezett tömegakciókat.

Sapovalov állítja: a Nyugat megpróbálhatja Orbánt megfosztani a hatalmától. Ebbe beletartozhat az ellenzék támogatása mellett egy Orbán-elleni akció is az USA és a nyugati szövetségesei részéről. A politológus merész gondolattársítással a minapi venezuelai fordulatra – szerinte államcsínyre – utal, bár azt elismeri, hogy a magyar helyzetet nehéz összevetni a venezuelaival.

Mi azt tehetjük hozzá mindehhez, hogy nyilvános és megbízható információ nem áll rendelkezésre arról, hogy nyugati erők valóban megbuktatnák Orbánt; persze kizárni sem lehet ennek lehetőségét.

Kétségtelen, hogy különösen 2010 és 2015 között a magyar kormány erőteljesen multiellenes politikát folytatott a különadókkal (bankadó, tranzakciós adó, egyes kereskedelmi tevékenységek extraadóztatása, például reklámadó), s ezek nyomán vetődtek fel a kormány demokráciához, jogállamisághoz való hozzááállását érő nyugati kritikák.

Csakhogy az Erste Bank kisebbségi állami tulajdonlása óta, valamint a bankadó csökkentését követően enyhült a multiellenes politika és retorika (helyette ellenségképként Soros György került célkeresztbe); ma már a magyarországi bankszektor ismét nyereségesen működik és a magyar gazdaság szempontjából alapvető fontosságú német cégek is jól érzik magukat nálunk (lásd a BMW legújabb döntését a debreceni beruházásról). Az Orbán-kormány nyugati kritikája ettől még megmaradt, jól mutatják ezt uniós eljárások és kritikák.

És ha már orosz véleményt idéztünk: az Orbán-kormány Oroszország-politikáját nemcsak Nyugaton, hanem Lengyelországban is fenntartással kezelik. Így meg kell jegyezzük: Orbán megdöntésének szándéka akár több helyről is kaphat támogatást.

Csakhogy egy dolog eltávolítani Orbánt, arra is választ kell adni, mi következhet utána. 2018 decemberében az ellenzék pártjai – a Mi Hazánkat leszámítva – közeledtek egymáshoz, ma már a Jobbik szalonképes a baloldali formációk számára. Ám ez sem feledteti a nem fideszes oldal megosztottságát, különösen azt, hogy jelenleg nincs olyan ellenzéki miniszterelnök-jelölt, aki mögé beállhatnának az ellenzéki szavazók.

Ha Orbán megy és a mostani ellenzék valamely váratlan fordulat, például előrehozott választás nyomán hatalomra jut, akkor öt-hét pártból álló, meglehetősen törékeny kormánykoalíció irányítaná az országot. A nyugati erők, vállalatok számára ez annyi kockázattal mindenképp járna, hogy bármely, a miniszterelnökkel kötött megállapodás elvérezhet egyik-másik koalíciós partner ellenállásán. Miközben ma elegendő Orbánnal magával megegyezést kötni.

Ráadásul a politikában a látszat legalább annyira izgalmas, mint a valóság. Csak részben érdekes, igaza van-e az orosz hírügynökség által idézett politológusnak, aki szerint a magyar kormányfőt nyugati veszély fenyegeti. Fontos az is, hogyan látják Orbánt az oroszok. Nos, a RIA az Oroszországi Föderáció állami hírügynöksége, így az ott leírtak a Kreml félhivatalos álláspontjának tekinthetők. Az orosz hivatalos/félhivatalos narratíva jelenleg pedig támogatja Orbánt a nyugati államokkal szembeni politikájában. Ez a támogatás mindaddig tart, amíg orosz részről úgy érzik, hogy Orbán Viktor használ az orosz érdekeknek.

A RIA és Sapovalov véleménye is azt tükrözi, hogy a magyar és az orosz kormányzat érdekei nagyjából egybeesnek. Jól látható, hogy a 2009 óta tartó gravitálás Putyinhoz, az orszországi fősodratú (állami) médiában kiváltja az Orbánnal kapcsolatos jóindulatot. Ám afelől ne legyen kétségünk, hogy ha a jövőben a moszkvai vezetés rosszallná a magyar kormány bármely döntését, annak lenyomatát azonnal látni fogjuk a RIA és más Putyin-párti tömegtájékoztatási eszközök (1Tv, Rossija Tv, NTV, Gazeta) negatív felhangú beszámolóiban.

Kiemelt kép: Orbán Viktor Facebook

A szerző a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa