Putyin szerint Koszovó kelti a feszültséget a Balkánon

Koszovó több provokatív lépést is tett az utóbbi időben, amellyel gerjesztette a feszültséget Szerbiával, például decemberben a hadsereg megalakításáról döntött, és ez destabilizálhatja a régiót – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Belgrádban.

Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999-ben fogadta el az 1244-es határozatot, amely kimondja, hogy Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat, a pristinai lépés pedig megsérti ezt a jogi aktust.

Moszkva amellett áll ki, hogy Koszovó és Szerbia között egy mindenki számára elfogadható megállapodás jöjjön létre. Ha stabilitást szeretnénk a régióban, akkor kompromisszumot kell találni, és ha megszületett ez a kompromisszum, akkor ahhoz tartani kell magukat a feleknek – utalt Putyin arra, hogy a Szerbia és Koszovó között 2013-ban megkötött brüsszeli megállapodásban foglaltak a mai napig nem valósultak meg a koszovói fél halogatása miatt.

Kiemelte, hogy Oroszország és Szerbia között egyre szerteágazóbb az együttműködés, és a szerb elnökkel további együttműködési lehetőségekről tárgyalt és emlékeztetett arra, hogy Moszkva eddig is segített a szerb hadsereg korszerűsítésében és megerősítésében, és a továbbiakban is szándékában áll, hogy harci eszközöket és felszerelést adjon Belgrádban.

A találkozón szó volt a Török Áramlat gázvezeték kiépítéséről is, amelyről Vlagyimir Putyin azt mondta: nem Moszkván múlik, hogy merre halad majd a vezeték, Oroszország most arról tárgyal, hogy Bulgárián és Szerbián keresztül lehessen Nyugat-Európába juttatni a földgázt. Emellett megegyeztek abban, hogy Oroszország 3 milliárdról 3,5 milliárd köbméterre emeli a Szerbiába szállított gáz mennyiségét, és bővítik az udvarnoki (Banatski dvor) gáztározó kapacitását is.

A közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vucic szerb elnök rámutatott, hogy a két ország között egyre jobbak a gazdasági kapcsolatok, és reményét fejezte ki, hogy ez a tendencia a jövőben sem változik. Rámutatott, hogy Oroszország jelentős összeggel támogatja a szerb vasutak fejlesztését.

A Szerbia és Koszovó közötti viszonnyal kapcsolatban kiemelte, hogy Szerbia kész a tárgyalásra és a kompromisszumra, de nem hagyja, hogy megalázzák, tehát nem fogad el olyan megoldást, amely a szerb népet megalázó helyzetbe hozná.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Oroszország szerint sem önálló állam Koszovó, így a nemzetközi szervezetekben Szerbia partnereként folyamatosan megvétózza a koszovói törekvéseket.

Az orosz és a szerb fél csütörtökön több mint húsz megállapodást írt alá, amelyek főként az energiaügy, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, az oktatás és a kultúra területét érintik. Aláírtak például egy, a nukleáris energia békés célú közös projektjeinek gyakorlati megvalósításához jogalapot teremtő megállapodás-csomagot – közölte a Roszatom. 

A kormányközi megállapodás számos együttműködési területet határoz meg az országok között. Ezekhez tartozik a Szerb Köztársaság atomenergetikai infrastruktúrájának kiépítése és fejlesztése, a kutatóreaktorok építése és modernizációja, a nukleáris gyógyászat fejlesztése, az alap- és alkalmazott kutatások az atomenergetikai felhasználás terén, az innovációs fejlesztések, az új technológiák és modern digitális technológiák az atomenergia-felhasználás terén, a besugárzási technológiák alkalmazása a mezőgazdaságban, az iparban, az oktatásban; a nukleáris ipar és egyéb területek szakembereinek képzése és átképzése.

A két elnök megkoszorúzta azoknak a szerb és orosz katonáknak a sírját, akik a második világháború idején részt vettek Belgrád náci megszállás alóli felszabadításában. Aleksandar Vucic egy sárhegyi, más néven sarplaninai juhászkutyát ajándékozott az orosz elnöknek, Vlagyimir Putyin pedig az Oroszországgal épített sokoldalú kapcsolatokban való jelentős személyes hozzájárulásáért Alekszandr Nyevszkij érdemrenddel tüntette szerb kollégáját.

Vlagyimir Putyin az orosz támogatással épülő Szent Száva-templomhoz is ellátogat csütörtökön, ahol a várakozások szerint mintegy hetvenezres tömeg üdvözli majd. Nem mindenki várta azonban ilyen lelkesen az orosz politikust, csütörtökre virradóra Vajdaság több városában is „Putyin, menj haza!” tartalmú plakátok jelentek meg. Egy közvélemény-kutatás szerint egyébként Vlagyimir Putyin a legnépszerűbb külföldi politikus Szerbiában, a lakosság 58 százaléka tartja őt a legrokonszenvesebbnek, míg például Angela Merkel német kancellárral a lakosság 42 százaléka szimpatizál.

(MTI, Roszatom)

Kiemelt kép: Europress/Andrej ISAKOVIC/AFP