A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség az eljárásról nem ad tájékoztatást
– ezzel a szokásos szöveggel válaszolt az ORFK a 24.hu megkeresésére. Azt kérdeztük a rendőrségtől, hogy tervezik-e a felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamás őrizetbe vételét, és indítványozzák-e az ügyészségnél az előzetes letartóztatását.
Gyárfás Tamást az 1998-as Fenyő-gyilkosság felbujtóként 2018 áprilisában gyanúsította meg a nyomozóhatóság. Az egykori médiavállalkozót és úszószövetségi elnököt a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai központjában őrizetbe is vették. Április végén azonban ismét szabadlábra került. Nyomkövetővel ellenőrzött lakhely-elhagyási tilalmat rendelt el a bíróság. Az intézkedés viszont csak egy hónapra szólt.
Semmi közöm az egészhez, tehát úgy látom magam, hogy áldozata vagyok ennek a szörnyűségnek és soha még a gondolata sem merült fel bennem, hogy nem Fenyő János, bárki ellen én erőszakosan lépjek fel, vagy bárkit erre késztessek
– magyarázta kiengedése után Gyárfás Tamás.
Ügye a napokban mégis felforrósodott. A kormányzati média, különösen a Magyar Idők által teregetett információk szerint ugyanis rengeteg új, a gyanúsítást minden korábbinál jobban alátámasztó információ került elő az elmúlt időszakban. A nyomozók kalandos úton a Farkasréti temetőben találtak egy rakás hangfelvételt, amelyet Portik Tamás rögzített a Gyárfással folytatott beszélgetések során.
A fővárosi főügyész, Ibolya Tibor már az elmúlt napokban pedzegette, hogy fordulat állt be a Fenyő-gyilkosság nyomozásában.
Soha ennyi bizonyíték nem állt még rendelkezésre a Fenyő-ügyben, mint jelenleg. Gyárfás Tamás meggyanúsítása óta is van újabb pozitív fejlemény a nyomozásban, és az én véleményem szerint ez az ügy el fog jutni a vádemelésig.
A hatósági gyakorlat az elmúlt években azt mutatta, hogy ennél, a több mint két évtizede figyelem középpontjában álló ügynél sokkal kisebb súlyú cselekményeknél is figyelembe vették a szökés vagy elrejtőzés kockázatát.
Gyárfás dolgát nehezíti az is, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája kizárta a Fenyő-ügyből védőjét, Bánáti Jánost.
Bánáti megkeresésünkre azt mondta, hogy beidézték tanúként, de ezt a titoktartási kötelezettségre hivatkozva visszautasította, azaz élt a mentességi jogával.
Fellebbeztem a döntés ellen jogértelmezési vita miatt. Ha ennek helyt adnak, akkor továbbra is állok a sajtó rendelkezésére az ügyben
– mondta Bánáti, hozzátéve, ő is csak a sajtóból értesült a Magyar Időkben megjelentekről, ők ugyanis semmilyen tájékoztatást nem kaptak az eljárási cselekményekről
