Annak ellenére is, hogy az OTP lemaradt az ötödik legnagyobb szerb bank, a Jubanka privatizációjáról, amelyen a görög Alpha Bank csoport lehet a befutó, azt lehet mondani, hogy a Balkánon terjeszkedő magyar cégek – Mol, OTP, Matáv – közül az OTP zárta a legjobb évet.
|
A terjeszkedés nemcsak stratégia, de napi haszon
Rögtön a bevásárlás után, persze, szokás szerint elhangzott, hogy talán túlságosan drágán vásárolt az OTP. Nos, elemzők szerint a Nova Banka hatékonysága ugyan messze elmarad az OTP-csoport átlagától, piaci pozíciói alapján mégsem látszik rossz befektetésnek.
A Nova Banka a vállalati ügyfélkör mellett főként a lakossági szektorban, azon belül is a lakossági betétgyűjtés terén épített ki erős pozíciókat. Ráadásul a bank fiókjainak, bankjegy-automatáinak és kártyaelfogadó helyeinek többsége a tengerparton található. Emellett arról sem feledkezhetünk meg, hogy az EU-ba törekvő Horvátországban, részben a háborús újjáépítési periódus okán, részben a pénzügyi szektor viszonylagos fejletlensége miatt, az elkövetkező néhány évben jó esély mutatkozik az európai átlagot meghaladó növekedésre a bankszférában.
|
Az OTP balkáni nyomulása már ma is több pusztán stratégiai terjeszkedésnél. Más szóval nem csupán arról van szó, hogy a balkáni kártya egyfajta ígérvény lenne az OTP számára, hogy hamarosan a régió egyik legerősebb pénzintézete lehet. De arról is, hogy a hazainál magasabb hitelkamatok, a nyugat-európainál fejletlenebb, éppen ezért komoly növekedési potenciállal kecsegtető bankszféra, s a háborús újjáépítés lázában pörgő gazdaságok együttesen lehetőségeket kínálnak a versenytársaiknál talán jobb terepismeretekkel érkező magyar befektetőknek arra, hogy a szó szorosan vett értelmében extra-profitot realizáljanak.
|
Amíg a bankszférában a hagyományos térségi osztrák-magyar versenyfutást az idén az OTP nyerte az Erste-vel szemben, addig az olajipari vetélkedésben az OMV-nek jobb éve volt az idei, mint a Molnak. A magyar olajipar zászlóshajóját persze aligha kell félteni, hiszen tavaly a horvát INA 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagjának megszerzésével olyan szeletet vágott ki a balkáni tortából, melynek a megemésztése is kíván némi időt.
Nos, az INA-ügyletről lecsúszott OMV az idén látványosan visszavágott Romániában, ahol a Petrom-tenderen sikerült célegyenesbe kerülnie, emellett szlovéniai pozícióina megerősítésével azt is tudatta: korántsem mondott le a délszláv térségről. A zágrábi hírek szerint azonban az INA újabb részvénycsomagjára, amit a hírek szerint 2005-ben dobnak piacra, s amely iránt az OMV is élénken érdeklődik, a Mol tűnik esélyesebb vevőjelöltnek. A magyar cég jól halad az INA finomítóinak korszerűsítésével, s hát arról se feledkezzünk meg, a Horvát Labdarúgó Szövetség főszponzoraként komoly erkölcsi tőkére tett szert a „focibolond” országban.
A csendes „macedóniai”
A Macedóniában terjeszkedő Matáv szempontjából csendes év volt az idei. És ez így is van jól, hiszen aligha kívánhatná vissza bárki a cég tavalyi vesszőfutását. Amikor a kormányváltást követően kampány indult a magyar cég ellen az állami televízióban. Az akkori vádak szerint a Matáv résztulajdonában lévő nemzeti telefontársaság, a Maktel igazgatótanácsának magyar tagjai olyan céget alapítottak, melyen keresztül nagy összegeket utaltak át a Makteltől a Matávnak is.
Az akkori botrány olyannyira lecsillapodott, hogy az idén a magyar cég a Maktel többségi tulajdonosává vált. Ehhez arra volt szükség, hogy megvásárolja a CosmoTelcótól a Stonebridge 7,44 százalékát 31,4 millió euróért, minek nyomán a Matáv a Stonebridge 100 százalékos tulajdonosává válik, és ezáltal közvetett tulajdoni hányada 51 százalékra nő a MakTelben.
