Aranyat, festményt karácsonyra?

Az okos befektető kettőnél több lábon áll: rövid távon bankbetétben, középtávon részvényben, hosszabb távon pedig ingatlanban vagy egyéb, nehezebben likvidálható eszközben gondolkozik, mint amilyen egy festmény vagy más műtárgy. A legrégebbi, klasszikus megtakarítási instrumentum ugyanakkor az arany, amely afféle biztonsági tartalékként is szolgálhat, és a valódi aranytömböktől kezdve az ékszereken át a határidős tőzsdei termékekig ma már minden formában tartható.

Arany: egy új szín a palettán

A hazai befektetési piac újdonságaként több évtizedes szünet után december 13-ától újra lehet majd korlátlan mennyiségben kiskereskedelmi forgalomban aranytömböket kapni. A BÁV Rt. ezen a héten négy budapesti ékszerboltban kezdi meg az értékesítést, majd a tervek szerint egy héttel később a bizományi győri, pécsi és debreceni üzletében kínálja 31,1 grammos egy- és 15,5 grammos félunciás tömbjeit. A 999 ezrelékes színaranytartalmú egyunciás aranytégla ára jelen pillanatban 99 ezer forint (a félunciásé kereken 50 ezer), de a piaci helyzet függvényében ez folyamatosan változik. Az árát két tényező befolyásolja: az arany világpiaci jegyzése (a londoni tőzsdén forgó arany unciájának dollárban meghatározott kurzusa) és az MNB dollár/font devizaárfolyama. Ezek jellemzően egymás ellenében szoktak hatni. Amikor ugyanis a dollár esik, ezzel párhuzamosan emelkedni szokott a nemesfémek árfolyama, a hazai tömbár módosítása tehát csak aszimmetrikus elmozdulások esetében indokolt – hangsúlyozta Szentpétery Kálmán, a BÁV Rt. vezérigazgatója.

Lelőhelyek Budapesten az alábbi BÁV-üzletekben kaphatók aranytéglák: • Rubin Ékszerbolt: V. ker. Párisi utca 2. • Karát ékszerbolt: VI. ker. Andrássy út. 43. • Szent István antikvitás: V. ker. Szent István krt. 3. • Vénusz Műtárgybolt: V. ker. Bécsi u. 1. A vidéki lelőhelyek a következők: • Debrecen, Kálvin tér 7. • Győr, Baross Gábor u. 2. Pécs, Irgalmasok u. 2.

Dobos Gábor kereskedelmi igazgató hozzátette: nincs előre pontosan meghatározva, hogy mekkora aranyár-, illetve árfolyamelmozdulásnál igazítják a hazai rudacska eladási árát, de erre elvileg naponta is van lehetőség. A társaság mindenesetre folyamatosan figyeli az áralakító tendenciákat, de a tervek szerint csak a hosszabb távú és jelentősebb mértékű árváltozásokat érvényesítik majd.

A téglácskának természetesen vételi árfolyama is van: induláskor az egyunciás tömbnek 80 ezer, a félunciásnak 40 ezer forint a garantált visszavásárlási ára, de bármilyen árváltoztatás az üzlet ezen lábát is érinti. Az igen magas (20 százalékos) eladási-vételi árfolyamkülönbözet (csak összehasonlításképpen: a valutaváltásnál durván 5 százalékos marginnal dolgoznak a bankok) tekinthető jelzésértékűnek is: az aranytömböt korántsem a spekulánsok kedvéért dobják piacra, hanem tezaurálási eszköznek, valóban hosszú távú befektetésnek szánják. (A rövid távon nyerészkedőknek sokkal jobb, bár lényegesen kockázatosabb terep a világ néhány árutőzsdéjén bonyolítható határidős aranybiznisz, esetleg a bányarészvények és ETF-ek vásárlása). Az elmúlt 30 évben egyébként látványosan megdrágult az arany: 1974-ben unciáját még 34 dollárért adták-vették, ma ennek csaknem tizenötszöröséért forog a londoni tőzsdén, és elemzők szerint az emelkedő tendencia jövőre sem törik meg.

Adómentesen Az aranytömbök kereskedelme hazánkban 1944-ben gyakorlatilag megszűnt, ám a pengő 1945-46-os inflációja miatt előtérbe került a valutával és arannyal való fizetés, valamint a cserekereskedelem. A kisebb tételek ellenértékét az ékszerekből, láncokból lecsípett 0,5-2 grammnyi arannyal fizették ki, egészen addig, amíg meg nem született az akkori Európa egyik legszigorúbb devizatörvénye. Az 1950-ben életbe lépett jogszabály értelmében már az 1 grammos aranyékszerek magánszemélyek közötti adásvétele is devizabüntettnek minősült, és súlyos következményeket vont maga után. Az évek múlásával fokozatosan enyhítették a korlátozásokat, végül 1995-ben teljesen érvénytelenítették a tiltó szabályokat. Megmaradt azonban az az előírás, miszerint általános forgalmi adó terheli az aranytömbök kiskereskedelmi forgalmát, még akkor is, ha azokat befektetési szándékkal vásárolták. Ez azonban nem volt EU-konform, így hazánk 2004. május 1-jei csatlakozását követően módosítani kellett. Az adómentesség utat nyitott a háború előtti arany-kiskereskedelem újjáélesztéséhez.

Korlátlanul

Befektetési célú, tezaurálás jellegű vásárlások egyébként 1990 előtt is voltak a BÁV üzleteiben. A legolcsóbb aranytárgyakat (például 14 karátos karikagyűrűket) negyvenesével-ötvenesével vásárolták, különösen azután, hogy sokak vagyonát úsztatta el a XX. század két nagy inflációja, a korona és a pengő rohamos elértéktelenedése. Szentpétery Kálmán szerint már csak történelmi okokból, pszichológiai indíttatásból is van kereslet mind a mai napig az aranyra, mint értéktartó, hosszú távú befektetési eszközre.

A bizományi társaság tervei szerint a jövőben nagyobb méretválasztékban kínálják majd a „téglákat”, hasonlóképpen a világ más országaihoz, ahol bankokban és ékszerboltokban egyaránt vásárolhat bárki kisebb-nagyobb tömböket, 1 gramm és 12,5 kiló közötti gyakorlatilag bármekkorát. Hüvelykujjszabályként egyébként elmondható, hogy minél nagyobb a tömb, annál kisebbek az előállításához kapcsolódó fajlagos költségek, elvileg tehát jobban megéri nagyobb „csomagban” vásárolni.

A most induló szolgáltatás hátterében 23,3 kiló arany áll, kezdetnek ugyanis 500-500 darabot gyártatott le a társaság. Évente ugyanakkor 100-200 kilónyi az az aranymenniység, amit a BÁV a zálogban rajta maradt „kényszeráruból” elő tud állítani, gyakorlatilag tehát nincs mennyiségi korlát, a kínálat rugalmasan tud igazodni a kereslethez – mondták el a társaság vezetői.

Ismét Munkácsy Fokozott várakozás előzi meg a Mű-Terem hétfő esti aukciójának Munkácsy-darabját is. Az 1875-ös Tanterem (Tanulmány a colpachi iskola című képhez) című, mostanáig lappangó vázlat 15 millió forintról indul. A kép maga Munkácsy feleségétől került közvetlenül a híres Nemes Marcell gyűjteménybe. A hazai aukciós rekordot egyébként továbbra is Munkácsy Poros út I. című monumentális olajfestménye tartja, amely az egy évvel ezelőtti téli aukción kelt el 220 millió forintért – szintén a Mű-Teremben.

Maradandó befektetés

Szintén kifejezetten hosszú távú és fizikai szépségében megtestesülő befektetési eszköznek tekinthetők a festmények vagy egyéb műtárgyak, amelyekből karácsony táján még nagyobb a kínálat, a művészeti aukciók és vásárok egymást érik a hónap eleje óta. A december a Polgár Galéria háromnapos árverésével indult, amelyen bár volt néhény tucatnyi milliós nagyságrendű festmény, illetve bútor, a műtárgyak többsége (különösen sok szép üvegtárgy, ékszer és karóra) a kisbefektetők pénzügyi kapacitásához igazodott. A legdrágább tétel egyébként egy Rippl-Rónai pasztellkép volt. Ugyancsak Rippl-Rónai József lehet a sztárja a hétfői Mű-Terem aukciónak is. A művész Anella és Lazarine a virágok között című kukoricás képe 26 millió forintos kikiáltási árról indul, és szakértők szerint a téli szezon egyik – ha nem „a” – legmagasabb kvalitású alkotása.

A Mű-Terembe és a szokásosan vele egyenrangú minőségi és árszínvonalú kollekciót felvonultató Kieselbach Galériába egyébként inkább a módosabb befektetőknek, gyűjtőknek érdemes járniuk, a beadott tárgyak többsége ugyanis igen könnyen felkúszik a milliós magasságokba. Ennél barátságosabb áron forognak a kisebb galériák tételei, melyek közül még a Belvedere tart árverést karácsony előtt, december 18-án. Ezen az eseményen már akár 10 ezer forinttól is lehet licitálni a 197 festményt, grafikát, kisplasztikát felvonultató kollekció darabjaira.

Fotó: MTI