Lassan elülnek a hétvégi népszavazáson a kettős állampolgárság kérdésére adott össznemzeti állampolgári válasz politikai hullámai, hogy átadják helyüket a civil kezdeményezések elapadhatatlan áradatának. Ebben a körben aztán minden partra vetődik, ami csak felvetődhet a tárgykörben: az amerikai mintára szervezett internetes bocsánatfüzérektől a trianoni határok között megrekedt magyarok történelemtanítására szerveződött lejgyűjtési akcióig.
|
A politika mindig unalmasabb, mint a civil világ. Ez nem csoda, hiszen mindkét tábor győztesnek kiáltotta ki magát. A Fidesz szerint az a népszavazás üzenete, hogy az igenek száma meghaladta a nemekét. A kormányoldal ellenben arra hivatkozik, hogy a többség nem támogatta a kettős állampolgárság bevezetését.
Az ügy érdekessége, hogy a külföldi sajtó értékelése szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő érvelése volt megalapozottabb. A Euronews európai hírtelevízió úgy fogalmazott, hogy a népszavazás nagy vesztese Orbán Viktor, a BBC online szerint egyértelműen a miniszterelnök győzelmét hozta a szavazás. Hasonlóan fogalmazott a Financial Times is, mondván: Gyurcsány került ki győztesként a referendumból.
Mielőtt azonban beleélhettük volna magunkat ebbe az értékelésbe, maga a miniszterelnök szolgáltatott ellenérvet a saját győzelme ellen. A parlamentben bejelentette, hogy megbízta az igazságügyminisztert, készítsen elő törvényjavaslatot a határon túli magyarok állampolgársághoz jutásának megkönnyítésére.
|
A civil szféra persze, aligha zavartatja magát a politikai szereplőktől, halad a maga útján. A népszavazás kapcsán hazánkban is meghonosodni látszik a szavazások utáni elhatárolódás amerikai kultúrája. A tengerentúlon Bush elnök megosztó személyiségének köszönhető a különvélemény online kinyilvánításának szép szokása. Az elmúlt napokban az Index fedezte fel Tubi honlapját, aki lehetőséget nyújt olvasóinak arra, hogy legalább virtuálisan bocsánatot kérjenek minden határon túli magyartól a népszavazás kimenetele miatt. Ahogy Tubi fogalmaz: „…szégyellem, hogy ez az ország ilyenné züllött. Bocsánatot szeretnék kérni minden magyartól…”.
Ennél is radikálisabb civil kezdeményezésbe kezdett a sepsiszentgyörgyi Európai Idő szerkesztősége nevében Horváth Alpár főszerkesztő, aki egyenesen egy Anyaország-alap
létrehozására tesz kísérletet. Ez az alap „a trianoni Magyarországban rekedt, nemzeti öntudatukban önhibájukon kívül megrokkant, érzelmi-erkölcsi fogyatékosok megsegítésére,
valamint felnövekvő utódaik történelem-oktatásának támogatására” szerveződik. Azzal fordul olvasóihoz, hogy fejenként ezer lejt beadva – kétmillió romániai magyarral számolva – dobjanak össze 2 milliárd lejt az anyaországiak felvilágosítására.
|
A civil hangok közül továbbra is a népszavazást magát is kezdeményező Magyarok Világszövetsége artikulálja a legkeményebb véleményt. Az MVSZ váltig hangoztatja: szavazóbiztosai csalások sorozatát tapasztalták a szavazókörökben a hét végi népszavazáson.
Ahogy Patrubány Miklós elnök fogalmazott: “Minden közvélemény-kutatás arról beszélt, hogy óriási fölényben vannak az igenek a nemekkel szemben. Az utolsó héten nem történt olyan jelentős esemény, amely látványosan befolyásolta volna a választói akaratot. Ezzel szemben egy hét múlva majdnem 50 százalékos választói akaratmódosulás volt a népszavazáson.”