A magyar lakosság 90 százalékát érinti, még sem fordítunk elég figyelmet a szemünket nap mint nap érő kék fény káros hatásaira. Erre a problémára hívja fel a figyelmet egy országos fórum, a kekfenymenteseletet.hu, aminek célja, hogy átfogó információkat nyújtson a témával kapcsolatban. A Nielsen tavalyi felmérése szerintés 88 százalék tudja is, hogy ez nem feltétlenül jó a szemnek. Sajnos azonban csak 12 százalékuk jut el odáig, hogy tegyen is ellene.
Azzal a legtöbben tisztában vagyunk, hogy a láthatatlan ultraibolya-kék fény káros hatással van a szemre és a bőrre is, ezért kenjük magunkat napozáskor, és ezért figyelünk oda, hogy UV-szűrős napszemüveget hordjunk. Azt azonban kevesen tudják, hogy a magasabb (380 – 500 nm közötti) tartományban lévő, és ezáltal látható ibolyakék fény különösen káros hatású, mivel akadály nélkül hatol át a szem védőrétegén egészen hátra a retinába.
Szükségünk van rá
Kék fényre szükségünk van, hiszen fontos szerepe van bioritmusunk felállításában és szabályozásában, emellett kedélyjavító hatással is bír, ami különösen hasznos a téli depresszió ellen. A probléma a digitalizációnak köszönhető és annak, hogy alig vagy egyáltalán nem figyelünk oda a szemünkre.
A mesterséges fény mindenütt körülvesz, hiszen mikrokörnyezetünk része. Ahogyan Táll Krisztina, optometrista szakember megjegyzi: „Nem kell ahhoz napi 10 órát gép előtt dolgozni, hogy a szemünk kiszáradjon és elkezdjen fájni a fejünk. A zárt, mesterséges LED vagy egyéb hideg kék fényekkel bevilágított tér, a képernyőkből érkező kék fény és a hűtő-fűtő rendszerek mind hozzájárulnak a problémához”. A gyakori szemszárazság mellett hosszú távon ráadásul makula degenerációt (retina súlyos károsodása) és szürkehályogot is okozhatnak.
A távolság sem mindegy
A szakember szerint a kék fény mellett a legnagyobb probléma a tartós közelre nézés.
Képzeljük el, hogy órákon át guggolunk, majd hirtelen fel kell állnunk. Na így érzi magát a szemünk, ha sokáig elfelejtünk a távolba nézni. Egy óra is eltelhet, mire ebből az izomgörcsből feloldódik a szem”.
A 14 év alatti gyerekek fokozottan érzékenyek. Japánban például a fiatalkorúak 90 százaléka szenved gyerekkori miópiában (rövidlátásban), főleg az elmúlt 15-20 évben lett rengeteg kisgyerek szemüveges, mivel korán a kezükbe kerül a tablet. A tanulás mellett a pihenés is 30 centi közelről a képernyőjüket bámulva történik. Arról nem is beszélve, hogy ez a képernyő pici és általában nem kint, a természetes fényben, hanem zárt térben, mesterséges fény mellett bámulják.
Mire figyeljünk?
Az optometrista szerint az irodai munkát végzőknek érdemes szemtornát végezniük, akár csak annyit, hogy időközönként munka közben a távolba is néznek. Emellett jól bevált eszköznek számít a monitorszemüveg, mely védőréteget képezve meggátolja a kék fény behatolását a retinába és ép látásúaknak, dioptria nélkül is kapható.
Sajnos jelenleg kék fény szűrős kontaktlencse nincs a piacon, így a kontaktlencséseknek is ajánlott beszerezni egy ár-érték arányban is megfelelő monitorszemüveget. Lefekvés előtt pedig érdemes éjszakai módba állítani a telefonunkat, de számos alkalmazás létezik, ami optimális mértékűre csökkenti a kijelzők kék fényét.
(Kiemelt kép: ThinkStock)
