Folyik még a vizsgálat a Liszt Ferenc repülőtéren, de annyit már tudni, hogy a szerda esti pánikot okozó, ólomköpenybe burkolt csomagból egészségre veszélyes izotóp nem került a környezetbe. A repülés során az utasokat érő kozmikus sugárzás nagyobb, mint amennyi az orvosi izotóppal megejtett társasutazás során érheti őket – mondta a 24.hu által megkérdezett szakértő.
A légiutasok ugyan nem tudnak róla, de
A mostani eset főszereplője a Turkish Airlines volt, de minden légitársaság szállít bizonyos veszélyes árukat az utasszállítóin. Minél veszélyesebbet, annál drágábban.
Az utasok megnyugtatására azonban a szakértő elmondta, szigorú nemzetközi előírások vonatkoznak a veszélyes áruk szállítására, és szolgálják a repülésbiztonságot. A légitársaságoknak ezeket be kell tartaniuk, saját szabályzatukban eltérhetnek ezektől, de csakis a biztonság irányába, azaz a nemzetközi előírásoknál enyhébb feltételeket nem, csak szigorúbbakat írhatnak elő a gépeiken.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Máté Attila
A repülőtérüzemeltető Budapest Airport Zrt. úgy fogalmazott kérdésünkre, hogy nem ritka a „valamilyen szempontból speciális anyagok” szállítása, és bizonyos mennyiségű és fajtájú árut utasszállító gépek csomagterében is lehet szállítani a legszigorúbb biztonsági előírások betartásával. Nincs külön statisztikájuk arról, hogy évente mennyi speciális árut kezelnek a légitársaságok és a kiszolgálóik, ez ugyanis az általános cargo forgalom része, amely esetenként csupán különleges elbánást igényel – írták megkeresésünkre.
Az ENSZ is beszállt a szabályozásba
Ami az ügymenet jogi részét illeti, a fedélzetre csak a kapitány engedélyével kerülhet a veszélyes áru, amiről a feladó veszélyesáru-nyilatkozatot ad, hogy a csomag minden tekintetben megfelel az előírásoknak. Ezt a dokumentumot a fedélzeten kell tartani, s ha például veszélybe kerül a gép, a légiirányítóknak jelezni kell, hogy veszélyes áru van a gépen. A veszélyes anyagokat besorolják, így a kísérődokumentum alapján rögvest látják az illetékesek, hogy gond esetén milyen védőfelszerelésre, beavatkozásra lehet szükség.
Ez sokkal flottabb kezelést tesz lehetővé, mint az egységes nemzetközi szabályozást megelőzően. A hőskorban előfordult olyan eset, hogy a budapesti repülőteret lezárták, mert egy csomagból fehér por ömlött ki, és azt sem tudták, mihez kezdjenek az ismeretlen anyaggal. Akkor a MÁV vegyimentesítő csapatát hívták ki, az állapította meg a por összetételét, és miután bebizonyosodott, hogy ártalmatlan szerről van szó, megnyitották a forgalmat. A bevezetett számkódok alapján azonban már előre pontosan megtervezhető a szükséges beavatkozás.
A 24.hu által megkérdezett pilóták is arról számoltak be, hogy gyakran kaptak veszélyes szállítmányt. Ennek minősül az élőállat, de a holttest is például, ugyanakkor a leggyakrabban radioaktív izotópokkal utaztak együtt. Utóbbiakat tömör ólomköpeny veszi körül a szállítmányt, és a mázsás ólomcsomagoknak ki kell bírniuk (szivárgásmentesen át kell vészelniük) egy szokásos repülőbalesetet. Részletes szabályok vannak arra, hogy ezeket a csomagokat a padlótól, illetve egymástól milyen távolságra kell elhelyezni, hány kerülhet fel a szállítótérbe.
Fotó: Roger Cremers/Bloomberg/ Getty Images
Radioaktív anyag jöhet, lítiumakkumulátor nem
A mostani ferihegyi esetnél orvosi célú izotópról volt szó, ezek felezési ideje rövid, ezért a közútinál gyorsabb szállításról kell gondoskodni. (Az emberi szervek esetében, amikor órák alatt kell a helyszínre juttatni az átültetendő szervet, speciális szállítókat, külön gépeket vesznek igénybe. Ebben utazik például a Rogán Antal minisztert lagziba repítő cég, a Fly-Coop és a bizniszben felbukkant a miniszterelnökhöz közel álló Garancsi Istvántól Hernádi Zsolt Mol-vezérhez került tőkealap befektetése is.)
Vannak ugyanakkor olyan áruk, amelyeket utasszállítókon nem, csak teherszállító gépeken engedélyeznek, mert túl veszélyesek. Ilyenek például a lítiumakkumulátorok. Az utasok természetesen magukkal vihetik a mobiltelefonjaikat a fedélzetre, nagyobb tételben azonban nem lehet az akkumulátorokat utasszállítóra tenni, ezt a gyulladásveszély miatt tiltják az előírások.
Kiemelt kép: Nicolas Economou/NurPhoto/AFP
