A Portfolio a keddi Magyar Közlöny alapján azt írja, hogy a magyar-szlovák határ az Ipoly szabályozása és egy határon átnyúló szennyvízcsatorna miatt változik.
A magyar oldalon a határ a folyó medrének szabályozása miatt módosul Letkés, Ipolytölgyes, Perőcsény, Tésa és Hont térségben; a szlovák részen pedig Leléd (Lela), Ipolyszalka (Salka), Ipolykiskeszi (Malé Kosihy), Ipolyszakállos (Ipesky Sokolec), Szete (Kubánovo) és Ipolyság (Sahy) környékén.
A somoskőújfalui csatornázás miatt Somoskőújfalu és Salgótarján-Somoskő, illetve Sátorosbánya (Siatorská Bukovinka) térségében változik a határ.
Területcsere
A tulajdonosoknak a két ország kártérítést nyújtott, de van mód a utólagos kártérítésre is. Az igényeket azzal az az országgal szemben kell érvényesíteni, amely területén a megjelölt részek a tulajdonváltozást megelőzően voltak.
Korábban lapunknak Nagy Boldizsár, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa magyarázte el, hogy a mostani területcsere hasonlít a korábbihoz, amit az 1999. évi LXXX. törvényben kihirdetett kétoldalú szerződés tett lehetővé. Az Ipoly, a Sajó és a Ronyva, mint határfolyók vízgazdálkodási szabályozása érdekében engedte az államhatár megváltoztatását.
Akkor Szlovákiától összesen 2 094 393 négyzetméternyi terület került Magyarországhoz a rajta lévő ingatlanokkal együtt, amiért hazánk pontosan ugyanekkora részt – szintén az ott található építményekkel egyetemben – átengedett a szlovák félnek.
KIemelt fotó: MTI / Simó Endre