Az Eduline.hu ismertette a 2017-ben elkészített idegen nyelvi mérés eredményeit, eszerint még mindig hatalmas a különbség a budapesti és a községi általános iskolákban tanulók nyelvtudása között.
A hatodikosok több mint háromnegyede teljesítette a tantervekben előírt A1-es szintet angolból és németből, a nyolcadik évfolyamon azonban már nagyobbak a különbségek: míg angolból a nyolcadikosok majdnem kétharmada teljesített megfelelően, addig a németetl tanulóknak mindössze 42 százaléka “ment át” az A2-es szintű teszten. A felmérésben részt vevő 172 831 diák 73 százalékának az angol, 27 százalékának a német volt az első választott nyelve. A megfelelt minősítéshez leglább 60 százalékot kellett elérni.
Még mindig nagyok a különbségek
A budapesti, németül tanuló nyolcadikosok majdnem 60 százaléka megfelelt minősítést kapott az idegen nyelvi mérésen, míg a községekben élő kortársaiknak alig több mint 38 százalékuk kapott megfelelő minősítést. Angolból is rosszabbak a községekben és kisebb városokban élő diákok eredményei: a budapesti nyolcadikosok 80 százaléka megfelelt a mérésen, a községekben a diákok alig több mint fele, egészen pontosan 53,9 százaléka érte el az A2-es szintet.
A cikk szerint a 2017-es szövegértési és matematikai kompetenciaméréshez hasonlóan az idegen nyelvi mérés eredményei is az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi iskolákban a leggyengébbek. Az angolnál is hasonló a helyzet: a budapesti nyolcadikosok 80 százaléka megfelelt a mérésen, a községekben ez az arány csak 54 százalék.
A felmérés eredményei alapján a községekben élő szülők zöme nem dönthet szabadon arról, gyermeke milyen nyelvet tanuljon, mert a községi iskolák 80 százaléka csak egy idegen nyelvet oktat, minden harmadik csak németet. A kizárólag németet oktató 408 iskola közül 339 valamelyik községben található – vagyis leginkább a falvakban élő gyerekek szembesülnek azzal a helyzettel, hogy az iskolában nincs lehetőségük az angol nyelv tanulására.
Fotó: Bielik István/24.hu
