Tudomány az élet nagy kérdései

Miért épp a gólya hozza a kisbabát?

A világ számos helyén igaz, hogy amikor a gyerek felteszi a kényes kérdést, hogy hogyan is lesz a kisbaba, a szülők a gólyákkal próbálják megmagyarázni a dolgot. És hogy mi az összefüggés a csecsemők és a madarak között? Elmagyarázzuk.

Mint a legtöbb hagyomány esetében, itt is nehéz megállapítani, hogy pontosan honnan is eredeztethető a szokás – írja a Live Science. Már csak azért is, mert a gólya-baba kapcsolat Európában, Amerikában, Afrika északi részén és a Közel-Keleten is ismert.

Rachel Warren Chadd, a 2016-ban megjelent Birds: Myth, Lore and Legend (Madarak: Mítoszok, tudomány és legendák) című könyv szerzője szerint a gólyák hatalmasak és fehérek, és sok kultúrában a tisztasággal kötik össze őket. A madarak ráadásul hatalmas fészkeket raknak, amelyek az emberekhez közel helyezkednek el.

Tehát jó szülői magatartásuk igen nyilvánvaló

– állítja Chadd.

Sok szakértő a gólyák hagyományát az ókori görög mitológiáig, egészen pontosan Héráig vezeti vissza. Az egyik történet szerint Héra féltékeny lett Geranára, a pigmeusok királynőjére, mert az szebb volt nála. A bosszúszomjas istennő gólyává változtatta Geranát, aki aztán madár képében megmenekítette gyermekét Héra haragjától. A görög művészetben így sokszor jelenítettek meg gólyát csecsemővel a csőrében.

Kép: Thinkstock

Chadd azonban kutatásai során arra jutott, hogy az eredeti történetben nem gólya, hanem daru szerepelt. Ettől függetlenül nem lehetetlen, hogy a gólya-baba összefüggés valóban görög eredetű, hiszen a gólyákat, darukat és gémeket nem nehéz összekeverni.

Az új élet hírnökei

Paul Quinn, a Chichesteri Egyetem munkatársa szerint is elképzelhető, hogy a kapcsolat forrását a fajok összekeverésénél kell keresni. Igaz, a kutató úgy véli, hogy az eredeti madár nem egy daru, hanem egy pelikán lehetett. A középkori Európában ugyanis a fehér pelikánok a katolicizmus, az újjászületés és a fiatalok nevelésének szimbólumai voltak. Idővel azonban a gólyák vehették át a madarak helyét.

Bármi is az összefüggés eredete, a történészek többnyire egyetértenek abban, hogy Európa északi részén, a mai Németország és Norvégia területén váltak a gólyák a csecsemők hordozóivá. A pogány időkben a helyiek általában a nyári napforduló alatt keltek egybe, ugyanis az időszakot igen termékenynek vélték.

Az év ezen szakában a költöző madarak, például a gólyák mind elvándoroltak, majd nagyjából kilenc hónappal később, amikor a legtöbb gyermek is született, visszatértek.

A madarak így az új élet hírnökeivé váltak.

Később a szokás továbbfejlődött és elterjedt. Kelet-Európában például a háztetőn fészkelő gólyát a jó szerencse és a gyermekszületés egyik jelének vélték.

Érdekes módon azonban a gólyák nem csak az európai kultúrában váltak szimbólummá. Chadd szerint a sziú indiánok is hasonló tulajdonságokkal ruházták fel az észak-amerikai madarakat.

A gólya és a baba közti kapcsolat végül Hans Christian Andersen Gólyák című meséjével vált igazán népszerűvé. A történet szerint a madarak tavakból emelik ki a csecsemőket, majd eljuttatják őket az arra érdemes családokhoz. A mesének viszont van egy sötét oldala is, a rossz családok ugyanis halva kapják meg a gyermekeket.

A mese eredetileg azért készült, hogy erkölcsi lecke legyen a kicsiknek, utóbb azonban a gólyák remek eszközzé váltak a szülők számára, hogy kitérjenek a szexszel kapcsolatos kérdések elől.

AZ ÉLET NAGY KÉRDÉSEI

Mindig is foglalkoztatott valami, amire nem találtad meg a választ, esetleg nem volt időd utánajárni? Küldd el nekünk, és mi választ adunk az élet nagy kérdéseire.

Kövess minket rendszeresen, lehet, hogy a te kérdésed lesz a következő?!

(Kiemelt kép: Thinkstock)

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik