Gazdaság

Légből kapott milliárdok

Évente több milliárd forintos forgalomra számíthatnak az üvegház-gázt kibocsátó hazai cégek.

Húszezer uniós kibocsátás-kvótát adott el a Nitrokémia 2000 Rt. egy meg nem nevezett vevőnek 2004 elején; az adásvétel, amelynek értéke mintegy 250 ezer euró volt, az első hazai üzlet, amelyet az úgynevezett emisszió-jog kereskedelmi rendszer részeként bonyolítottak le. A tranzakció a széndioxid-kvóta kereskedelmet szabályozó, s az Európai Unió 2005. január elsején életbe lépő, új Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerének (KKR) hatálya alá tartozik, amelyet magas szintű jogszabály, külön irányelv szabályoz. Ennek célja az össz-európai szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, vagyis a klímaváltozás mérséklése.


Légből kapott milliárdok 1

OSZTÁS. „A KKR keretében a tagállamok kormányai kvótákat, úgynevezett üvegházhatású gáz-kibocsátási jogosultság egységeket osztanak szét a rendszerben kötelezően részt vevő kibocsátó létesítmények üzemeltetői között” – magyarázza Baráth Barna, a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelemre szakosodott Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője. A vállalatok ezekből minden évben az évi tényleges kibocsátásaiknak megfelelő mennyiségű kvóta egységet átadnak az államnak. Így, többlet esetén értékesíthetik fennmaradó kvótáikat; ám ha hiányuk van, a piacon vásárolhatnak.

A Vertis szerint a kvótarendszer ma Magyarországon 150-200 vállalatot érint, amelyek elsősorban az energiaiparral, fémtermeléssel és -feldolgozással, ásványiparral kapcsolatos tevékenységeket végeznek. Azt, hogy ezek közül melyik mennyi kvótát kaphat, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVM) éppen a napokban határozza meg, az EU által megkövetelt úgynevezett Nemzeti Kiosztási Terv formájában.





Szkeptikus vállalatok
Az európai vállatok jó része még nem tett konkrét lépéseket a jövő januárban megnyíló adásvétel ügyében – derül ki az Ernst & Young hét országra kiterjedő felméréséből. A legnagyobb európai üvegházgáz-kibocsátóként azonosított államok – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország. Olaszország, Hollandia és Lengyelország – legjelentősebb szennyező vállalatait, vizsgáló tanulmány szerint a cégek attól tartanak, a kvótapiac nem indul el időben, és nem váltja ki a megfelelő hatást

LASSACSKÁN. A kvótakiosztás azonban döcögve halad. Az ehhez szükséges, a GKM és KKV által megrendelt, 14-20 iparágra kiterjedő tanulmánysorozat ugyanis még nem készült el teljesen. Ebben egyébként 2005-től 2012-ig készítik el a kibocsátásra vonatkozó előrejelzéseiket a minisztériumok, Magyarország egészére, szektoriális, illetve az egyes létesítményekre vonatkozó bontásban. „Gőzerővel dolgozik az államigazgatás – mondja Pogány Anikó, a KVM vezető tanácsosa -, s függetlenül attól, hogy a közbülső határidőket nem tartottuk, 2005. január elsejére minden kibocsátó vállalat tudni fogja, milyen kvótákkal gazdálkodhat.” Az EU-15-ök közül eddig egyébként csak Nagy-Britannia, Svédország, Franciaország, Németország, Ausztria, Dánia, Írország és Hollandia allokációs tervét fogadták el. Margot Wallström, az EU környezetvédelmi biztosa a múlt héten azonban már úgy látta: a tekintélyes késés sem akadályozhatja meg, hogy a kvótakereskedelem jövő januárban, az előzetes terveknek megfelelően elkezdődhessen.

Ami egyébként Magyarországnak is határozott érdeke. A Vertis számításai szerint a Magyarországon szétosztandó teljes kibocsátás-érték 100 és 200 milliárd forint közé tehető (ez a rendszerben részt vevő létesítményeknél képződő mintegy 40-50 millió tonna szén-dioxid ára, tonnánként 8-10 euró közötti áron számolva), kereskedni pedig ennek egy bizonyos százalékával lehet majd – a becslések szerint tíz százalék alatti arányával, ami azonban így is évi jó néhány milliárd forintos piacot teremt. 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik